asztalos-sly blogja

Barátság
flagranti-poeta•  2014. május 17. 14:21

Montenegro

MONTENEGRO


Az hogy szíve kiért repdes,

kérdezd tőle hisz ő rendes.

Ő a kedves Montenegro,

de nem ő a Magyar negro.

Szája nagy,szíve édes,

Isten igéire éhes.

De van neki egy nagy gondja,

megváltozott nőies alakja.


De ki ezért a hibás?

A Magyar Pék,ez nem vitás!

Jó a kenyér,jó a süti,

a nőver mind megeszi.

Néz a nővér ide,asztán oda,

kilok érkeznek a hasadra.

Most támadt egy gondolatom,

Miss Amerikát felhívom.


Mi a baj?Kel-e segítség,

Magyar Pék rohan hozzád,

te Amerikai szépség!

Ne szomorkodj,Tomi veled marad,

leküzdjük a kilókat,

tested igy szép marad.

De kérlek most siess.

Isten igélye,téged keres!


Az Amerikai barátomnak emlékbe!





flagranti-poeta•  2014. május 16. 14:43

Valami csoda

VALAMI CSODA

Elhagyott szív bánata,

megértés szép halnala.

Tündöklés ragyogás,

vagy ócska szívnek.

Tündér virága,zöldellő rétnek.

Ahogy a szemed a napban világit,

megjelenik előttem egy ragyogó híd.

Mikor hajnal fénye,

a hajadra tapad,

minden gonoszság szét szakad.

Mikor szíved ketté váll,

örök életben szuhanva szál.

Szeretett,megértés,ez a fontos,

Isten kegyelmében hordosz.

Lelked egy tomboló vulkán,

hasadás az idő múltján.

De hogy te vagy,és létezel,

mindig örökké emlékezel.


flagranti-poeta•  2014. május 6. 07:31

ÖRÖKKÉ

ÖRÖKKÉ

Hosszú magányos estéken,

csak régi barátomat keresem.

Jártuk,bolyondtuk az utcákat,

beszéltünk,jóról és szépröl,

meg talán a jövöről.

Ó,azok az újkerti éjszakák!

Álom volt-e vagy valóság?

Felnőtünk,és eltüntek a jó barátok,

de rád mindig szívesen gondolok.

Most is itt vagy velem,

és messziről fogod a kezem.

a multban is szerettél,

az idő folyamán követtél.

Ahogy a Múzsám elhagyott,

vissza adott egy régi barátot.

Eltelt oly sok-sok év,

újkerti szívümk most is él.

Mert Újkertiek vagyunk,

És örökre!Azok is maradunk..!


A DEBRECENI RÉGI BARÁTAIMNAK AJÁNLVA.

A VERS PÁLINKÁS ERIKÁNAK IRÓDOTT.



flagranti-poeta•  2014. május 4. 10:24

Lelkek kavalkádja

LELKEK KAVALKÁDJA

(Tasi Bernadettnek)

Egyszer ez az esett,megesett,

ahol egy mosolygos lány,beesett.

De fáradt szemem kiesett.

Ott ált elöttem egy idegen lány,

de hisz őt már régóta ismerem!

De hol?És mikor?

Elöttem lebeg a középkor!

Most látalak életemben elöször,

de a lelkünk, nem most beszél elöször.

Egyszer valamikor réges-rég,

szív lélek egybe ért.

Hosszú ideig tartott ez a kapcsolat,

még egy tragédia miadt megszakat.

És mi történt ez alatt?

Két lélek,külön bolyongott,

ember öltők alatt.

De eljön az ídő, és eljön a perc,

Ahol újra két lélek,két szív,

megértöen egymást hív!


A nagymamádnak mincsen lekvárja,

Ez a lelkek kavalkádja!



flagranti-poeta•  2014. május 3. 21:06

A BÉKE HÁBORÚJA:Kovács Lee Sándornak.

A BÉKE HÁBORÚJA

Ha egy kertbe benézel,

egy piciny gyermek játszik egy tigrissel.

Mikor az ember nem öl állatot,

és nem az ember lesz a fő állat.

Most békében él a természettel,

boldogan foglalkozik a kertészettel.

Nem ördít és nem kiabál a szomszédra,

ha udvarárol át dölt a létra.

A bankárok nem a hasznot lesik,

és ez a rendszer összeesik.

Fegyvereket megszámolják,

pusztitásuk felszámolják.

Megszünik a bűn és a törvényszegés,

megál az idő és a törvénykezés.

Az lesz csak a szép nap!

Ha a férfiak nemcsalják asszonyaikat,

és a nők nem adják el magukat.

Ez a béke és szép öröm,

könnyem fakad egy piciny köldökön.

Ha a gyermek nem egyedül nő fel,

örökké boldog szüleivel.

Arra kérünk téged Istenem,

már mától ez igy legyen.