ariadnesweet blogja
okt 23.
https://blog.poet.hu/ariadnesweet/magyarorszag-evokacio
ősz
álom a nyárvég,
szürke az árnyék,
holt falevélen
tél didereg.
csókízű reggel
ezernyi szeggel
tűzi a létbe
kék aurád.
lobban a lélek,
csillanó fények,
olvasztanak ma
tört szíveket.
el nem hitt végzet
sorsomba éget,
vibrál a légben,
vágy-amulett.
hangulat fátyol,
közel a távol,
hajnalba borzong
a szép kikelet.
Emlék
Egy névjegy,
egy szigno,
a perctől csent emlék.
extrasystolé,
ó, mondd kié?
Árnyék jár a ködben.
Te lehetsz.
Egyszer szépek voltunk, s nem feledsz.
Elhiszlek, higgyj el,
akarom, és kérem,
a sorsom te légy,
életem, és vérem.
ha mindenki elhagy, s örvény a nincs,
mikor nem kell már a tegnapi kincs.
a fényed felizzik, és a széllel lódul,
egyszer megsebzett, és soha meg nem gyógyul.
Magyarország (evokáció)
Álomország,
Hol életre vágytam,
Magyarország…
...és harcában láttam a magam harcát,
hol emberségből bőség, frigyben hűség...voltál…
nem kell félned, én lépek érted,
Magyarország,
meg kell értsed, hív a vérem,
kezemet nyújtom, és várok rád.
Magyarország!
Sorsoknak hídja,
Magyarország!
Te szólíts engem,
s ha lépek áldj!
Magyarország,
te légy a jövőben rejlő tudatosság!
S te a gyermekben bízva,
ültess fát!
Magyarország, hol álmokat vártam,
Magyarország!
Gyere, és lássuk még szépnek a Duna partját!,
gyere, és áldást kérve,
mondd hogy: vége.
Én ezer éve bízlak már.
Magyarország!
El kellett mennem,
Magyarország!
álmod az álmom,
csak tiéd...
S az álmok élnek,
meghalnék érted
szép hazám…
Magyarország!
Te megsebzett drága Magyarország!
Adj nekünk álmot, de még meg kell várnod, szép hazám…
legyél a jövő, az erő, a tudatosság!
Istennek áldása hulljon rád!
https://youtu.be/VGKA8FcTJac
Rozella
Tudtok valamit Rozelláról? Miért nem látom?