Arany blogja

Leányzó ma fél órával előbb elkéredzkedett a munkahelyéről és ment a temetőbe meghosszabbítani a családi kriptát, mivel lejárt az ideje . Drága Édesapa volt az első aki idekerült és ennek január 12-én lesz tíz éve. Mindent ügyesen elintézett és utána kiment a sírhoz, vitt karácsonyi csokrokat.
Fel is hívott telefonon, hogy azonnal  beszámoljon és elmondja, hogy milyen díszeket visz nekik.
Nekem meg a viszonylag vidám készülődésbe besurrant megint a bánat. Annyira szomorú rágondolni, hogy ők hárman már nem ünnepelhetnek velünk, hogy már csak magunknak készítjük az ünnepi vacsorát, a sok süteményt. Eszembe jutott a tíz hónapos vesszőfutásunk is Jóskám életért.
Persze a fájdalom mellett elégedettnek kell lenni avval, hogy sikerült a sírt meghosszabbítani, a nem kis összeget kifizetni és a következő tíz évben nyugodtan pihenhetnek együtt tovább.
Mégis kicsit elhomályosította az ünnepet, hogy értük már csak ezt és csak ennyit tudtam tenni.

Holnap új nap jön, kipihenem magam és újból teljes erővel készülők az ünnepre, hogy szép legyen, meghitt, olyan amilyen volt mindig, mikor még teljes család voltunk.

Felhívott telefonon egy ritka kellemetlen ismerősöm, hogy barátnőm, no azt nem mondom, mert erős túlzás lenne. Ő többszörös özvegy, de 70-hez közel cserélgeti bőszen azóta is párjait - lelke rajta.
Erre tőlem megkérdezi:
- Van már új párod?
Juj de utálom az ilyen indiszkrét kérdéseket, és amúgy is nekem Jóskám az egyetlen és a sorsom. Az egyetlen után nincs második, mert akkor már nem egyetlen, a sorsát meg nem cserélgeti az ember.

Ezek után elmondta a saját  privát szerelmi magánéletét nagy részletességgel, amely abszolute nem érdekelt. Ettől függetlenül mondta és mondta....

Az ég mentsen meg az ilyen tapintatlan "barátoktól".

Másik : szomszédasszonyom bejön, no nem a legkedvesebbik. Pár sor beszélgetés után azt mondja:
- Hű de ramatyul nézel ma ki! (amúgy kutya bajom, jól vagyok)
- Köszönöm,  Te is ragyogó vagy.

Szeretem az embereket, de rájöttem, nem mindet......

Tegnap már meggyújtottuk az adventi koszorú második gyertyáját és   ezüst vasárnap is  volt  egyben.  Vásároltunk is mindnyájan. Persze én csak virtuálisan jártam az áruházakat és meg is rendeltem Timikém karácsonyi ajándékát. Egy szép nagy szőnyeget kap a szobájába, királykék színben. Ez mellé már csak egy állatképes naptárat rendeltem, ez lesz a meglepetés. 

Ő is volt vásárolni barátokkal. Egy jó erős hótaposó csizmát vett magának. Csinos is és kényelmes is és még megfizethető is volt.  Egy fehér sál-sapka készlettel is meglepte magát és voltak állatkereskedésben. Nagy nosztalgiával nézegette a kanári madarakat. Nekünk mindig volt, de most két papagáj boldogít minket. Egyszer még vágyom egy szép kiállású énekes kanárira.

Minden évben teszünk ki a cinkéknek magokból kis gömböket, amire nagy előszeretettel rájárnak. Mivel kisszobánk kertre néz, mely igen fás, madárkákból nincs hiány. Szeretem nézni, ahogy eszegetnek, közben kedvesen csivitelnek.

Idén is kiraktuk a szokásos helyre az eleséget, de az enyhe idő miatt találtak eledelt bőven, így nagy büszkén tovább röppentek. Ma reggelre már hó borította a kertet és önérzetüket félretéve bőszen csipegették a magokat.

Készítettem róluk pár képet, ami nem volt könnyű, mert annyira félénkek, hogy a legkisebb mozdulatra elrepülnek.

Mikor az ablakból gyönyörködöm a tájban és a madárkákban, mindig hálás vagyok az életnek, hogy itt a város szívében is, bezárva emeleti lakásban, azért jut egy tenyérnyi természet.

Széncinkék

Eljött Advent első vasárnapja és kezdetét vette a készülődés a karácsonyi ünnepekre.
Igyekszünk a sok tennivaló mellett is lelkünket ünneplő öltöztetni.

Ma délelőtt kicsit pihentünk, hiszen tegnap éjjel fél 1-ig fent voltunk, de van is látszata.

Délután Húgi látogatott meg minket és elhozta Timinek a szobabiciklijét, mert ő nem tudja az albérletében elhelyezni. Leányzó ezzel fogja magát fogyasztani és majd én is rápattanok és letekerek a Balatonig, legalább is képzeletben.

A lányok elmentek együtt vásárolni, mert még néhány dolog hiányzott.
Vettek szép függönyt, hogy ne mindig a harmonika ajtót kelljen rángatni és mutatósabb is így a szoba.
Az asztalkája csak függesztve volt és így nem elég teherbíró. Ehhez is vettek két falábat.
Volt munka mindkettővel, mert a függönyt fel kellett varrni, a lábak meg hosszúak voltak, lefűrészeltünk belőle pár centit.

Takarítás csak módjával ment, majd holnap belehúzok.

A szoba asztalkát is feldíszítettem, kitettem a karácsonyi házikót, melybe mécsest lehet gyújtani és akkor az ablakok világítanak. A mécses lángjánál gondolunk azokra a szeretteinkre, kik már nem készülődnek velünk az ünnepre.

Kellemes, békés adventi vasárnapunk volt, az elvégzett munka elégedettségével, lelki békével.