Arany blogja

Végérvényesen megérkezett az ősz, a kedvenc évszakom. Szeretem a színes lombokat a fákon, az avar kesernyés illatát. Ó, de sokat jártuk az erdőt régen Szüleimmel, a Hármashatár-hegyet, János hegyi kilátót. Utaztunk az akkor még Úttörő vasutnak nevezett kisvonattal. Szép emlékek ezek, melyekből lehet töltekezni hideg fáradt estéken.
Köszöntöm az őszt férjem legujabb versével.

Baktai Faragó József

Őszi fák alatt

Az ősz avar szaga szállong:-
keserű, rothadt illatú.,
ez az október eleji délután.
Itt már elvérzett: -
a fákon, a falakon a szeptembervégi nyár.
A hulló levelek sárga függőnyei mögött,
arcom előtt így múlik el,
ez a pőrére vetközött,
hulló faleveles világ.
Álmélkodva állok az évszakok
gólyavirággal szegélyezett
összemosodott mezsgyéjén: -
e nyárvégi, őszelői fák alatt.
A ritkuló lombok lőrésein át
kémlelve kutatom az eget.
Iker tenyeremen átszűrődő fényben
fürdik a világ.
Iderakom képzelt asztalomra,
a ványai kertek,
gyönyörű őszi gyümölcseit: -
a tókert császárkörtéit,
a Bánomkert birsalmát,
a Pocoskert különös ízű kormosalmáit.
Itt minden együtt van,
az őszi fák alatt,
tenyérnyi asztalomon.
A ványai gyümöcsök
ízével és bódító illatával.
az ősz avar szaga szállong:-
keserű, rothadt illatú,
ez az október eleji délután.

Dévaványa, 2008. október 6.