Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Áruló vagyok
jagosistvan 2011. augusztus 29. 07:23
Áruló vagyok - elárultam magam.
Az értelem itt ketté szakad.
Lakótelepek fáradt hangulatai,
mint a mama ezeréves ráncai.
Aszfaltok, házak és fények...
Elárultam magam ezen a téren.
Tetotávlt házfalak mentén,
hol meghúzódik néha egy árnyék.
1993
jagosistvan2014. május 6. 21:53
Hát azért ezt is beletehettem volna. De most már késő. Na majd 10 év múlva...
jagosistvan2011. augusztus 29. 16:43
nem voltak ezek még versek. Csak egy srác irományai. :)
BakosErika2011. augusztus 29. 16:25
Nem tudok büszkélkedni régi versekkel, tudod 2 éve firkálgatok, de mekkora élmény lenne találnom egyet egy poros asztalfiókban....:) Öröm nézni, hogy már akkor is jó verseid voltak!
jagosistvan2011. augusztus 29. 15:58
Kedves elena, mindig valós. Anélkül mit is érne az egész? Köszi hogy voltál. :)
jagosistvan2011. augusztus 29. 15:57
Mamamaci az elütések hozzám tartoznak mostanában. Homályos a képernyő és kopott a billentyű. :)
elena152011. augusztus 29. 13:40
Nagyon tetszik régi versed.Tényleg nagyon valós minden szavad s ezt jól át tudod adni.Gratulálok.
Mamamaci402011. augusztus 29. 08:47
második versszak harmadik sorában van elütésed...jó vers...én egyébként most a ''10 éve magamat'' élem...már alakul a dolog, de ugyanúgy megéltem hogy akkor is most is itt akartam hagyni ezt a világot...
jagosistvan2011. augusztus 29. 07:41
Nagyon furcsa érzés volt elővenni. Mintha visszacseppentem volna azokba az időkbe. És tudod mi a furcsa? Ami akkor fájt most is ahogy elolvastam őket. :)))
Köszi hogy voltál. :)
Ametist2011. augusztus 29. 07:36
A régi füzetek sok érdekes gondolatot rejtenek, jó, ha néha rájuk bukkanunk :) Szia, Jagi!