Angyalszárnyas Versek

MateGunner•  2017. november 28. 17:15

Ki vagyok én?

Te ki könyveimet s verseimet nézed,
S azt kérdezed ki vagyok én?
Elmesélem életemet néked,
S ha megkérdőjelezed a lényem.

Gondolj egyet, én ott leszek ahova te mész,
Verseim majd hozzád közel idéz,
Elkezdem mondani életemet neked,
Soraimra tapadjon a két szép szemed.

Én 1999 július negyedikén láttam meg a napvilágot,
S fel akartam fedezni a nagyvilágot,
Hiába minden szándék, a világot nem ismerem,
Add, hogy megismerjem szent istenem.

Egy kis faluban élek s éltem napjaim,
Közben utaztam az élet habjain,
Tizennégy éves korom a költészettel forrt össze,
Nyolcvan esztendőt töltöttem el csak mindössze.

Nincs már panaszom e talaji világgal,
Iskolában megismerkedtem ezernyi diákkal,
Véget ért az iskola, levegőt is kaptam,
Az életben én soha nem csaltam.

Kaptam állást is, jó hely volt s tetszett,
Bankóim csak úgy termett,
Ahogy ősszel zuhogott a hűs eső,
Akkor is tudtam, hogy nem én vagyok, a célkereső,

További életem így telt, írtam, dolgoztam,
Nem kételkedtem az irodalmi dolgomban,
Verseimet, könyveimet az utókor őrzi meg,
Ezeket büszkén ajánlom bárkinek.

Békében, büszkén állok az Úr színe előtt,
Nevem az irodalomba benőtt,
Menybe jutok s a koporsóm a szent földbe,
Visszakerültem a szép anyaföldbe.

MateGunner•  2017. november 9. 20:23

Locsoló vers

Ma van húsvét napja,
A legény a tojásokat kapja,
Lányokat sorba locsolja,
Verseket hozzá szavalja.

Ránézz a kölnis palackra,
Locsolással pedig haladna,
Fáradt már nagyon szegény,
Megkívánt egy mézes lepényt.

MateGunner•  2017. november 9. 20:22

Őszi Vers

Elmúlt, a nyári élmény, mely vidám volt,
A mező, csak, virágból volt,
Szürkék a fák, a nappalok s a szív,
Számban érzem az őszi ízt.

Barna világunk eljött az őszi széllel,
Vissza emlékszem a nyárra, de csak képpel,
Fekete fehér világ, jön el a télen,
Vissza vár a nyár, a nyári széllel.

Hideg levegő, hatja át, az őszi tájat,
Csupaszok, már, a szomorú faágak,
Havat várják, de lassan jön,
Leszáll az égből a nagy köd.

Szerelmes nyárból, váló ősz lett,
A nyár, vakációra ment,
Hűvös szél, lebben át. az ágon,
Nincs már levél a fákon.

Búcsút intek, mert fáj a szív,
Nem száll, sok madár, az égen,
Vissza várom, a nyári vakációt is,
Remélem, ezt várjátok, ti is.

MateGunner•  2017. november 9. 20:21

Búcsú az iskolából

Elérkezett a búcsú ideje,
Nehéz volt a négy év eleje,
A fájó szív, meghasad, e pillanatban,
A válás gondolata minket mar.

Nem csak minket, hanem mást is,
Az élet rögös útját járjuk mi,
Kanyargós az út, de biztos kezek védtek,
Nekünk, utat mutatnak, az esti, csillagos fények.

Nagy s örömteli, négy év volt ez,
Fájó szívvel válni most el,
Nehéz, még könny is csorog szemünkből,
Elmegyünk, hiszen hív az élet, az iskolai életből.

Eljött a búcsú pillanata is,
Az utolsó közös napunk is,
Szétválnak az útjaink a mai napon,
Eleget ültünk az iskolai padon?

Elég volt most már a szóból,
Indulni kell, mert sok van még az útból,
Sokszor fáj, a meghasadt szív,
Az élet, az iskolából, elhív.

MateGunner•  2017. november 6. 21:24

Csatába szólít a katona levél

Csatába szólít a katona levél,
Megcsókolom a babám kezét,
Ha egyszer, szól, a trombita szó,
A kaszárnyában, szól, már a riadó.

Bevonulok a kaszárnyába este,
Holnap visznek fel majd Pestre,
Megvédem én a hazát,
Gondolj, néha, rám babám.

A harctéren veszek én el,
Az ellenség ránk nagyokat ver,
Lehet, hogy meghalok, s nem látsz,
Az asztalra, ne rakj, pálinkát.

Tavasz sem fakaszt rám zöldet,
Elhordja rólam a földet,
Viszi, messze, majd a szél,
A fáradt, őszi, szél.