Vihar után

danotimea•  2010. június 14. 13:55

Csönddel ölelnek
a júniusi napok,
pusztító viharok
sarát elmosta
a szeretet,
lelkemben fiatal
illatú a nyár
oly könnyű,
akár a fellegek.

Nyugodt csöndbe
burkolózva,
frissül, szépül a táj,
melyet tarka madarak
baráti dala zeng át.

Friss lett minden
a vihar után,
szám nem szorítja
már félelem,
újra látom a napsugarat,
miként vörös táncot lejt,
az érzéki hegyeken.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

sarandisziszi2010. július 5. 18:28

Hmmm...
Mosolyogj, Picilány!!!

danotimea2010. június 14. 17:53

:)

Törölt tag2010. június 14. 14:20

Törölt hozzászólás.

danotimea2010. június 14. 14:13

Köszönöm Barbara, Balck, és koboldka:))) Itt a Poeten segített pár ember életem nehéz pillanatában ők ihlettek meg:))és nagyon szeretem őket:) Nélkülük ne tudtam volna megírni:)

Törölt tag2010. június 14. 14:07

Törölt hozzászólás.

Black2010. június 14. 14:04

hú ez gyönyörű lett , nagyon szépen írtad meg versed!! csak grat!!

szebarb2010. június 14. 14:02

jó ez nagyon, Timi!:-)