Vak szerelem

Vakon látod a szerelmem
harmatcsepp virágokat
színek pompás áradatát,
a szélben porzó utakat.

Vakon látod érzéseim
hozzád hajló csókokat
jövőnkbe vetett képeink,
közösen szőtt álmokat.

Vakon látod a szívemet,
hűséget őrző burkában
téged gyöngéden ölelő,
örökkévalóságban.

Fényben látod már arcomat,
érzéseim rejtekét
a legtisztább harmatgyöngycsepp
őszinte, hű szerelmét.

Fényben látod már nem kellek,
fölfedezel színeket
összetört szívem eldobod,
keresve más ízeket.

Elengedlek, hogy megismerd,
fedezd föl a kincseket
még ha fáj és összetöröd,
szerelmes, bús szívemet.

Repülj hát el szép virágszál
szín mutatja léptedet
legyél boldog kicsi szívem
Szemem adja fényedet