Idő hajó

Sorvadozik a múlt képe
fájdalmat sző a jelenben
titkát adva a jövőnek,
az ismeretlen
vizeknek.

Bomlást álló erős hajó
rohanva át  hangokon,
suhanva az idők vizén
a gyötrődő kis
arcokon.

Elillanva tájak mellett
melyeken éltünk egykoron,
szépnek tűnő állomások
az időt vesztő
alkonyon.

Röpít  ismeretlen fénybe
e rideg, erős szerkezet.
Vasfogával keményen tart,
és csak úgy szeli
az éveket.