Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hozzád
danotimea 2009. december 8. 20:44
Gondolatod
gondolatom szülötte.
Érzésekkel átszőtt
valóság,
ereinkben zizzenő
ébredések,
vörösen nyíló
rózsafák.
Szemeid lelkem
tükrei,
melyet csiszol
kín
csízsol a vágy,
vöröses, égő
parazsával,
bensőmbe:
vérembe,
húsomba lát.
Lelked nyári
esővíz
szeretve áztatja
szirmaim.
Cseppjeivel
gyógyítja
megtörött,
gyönge, fáradt
részeim.