Hozzád

danotimea•  2009. december 8. 20:44

Gondolatod
gondolatom szülötte.
Érzésekkel átszőtt
valóság,
ereinkben zizzenő
ébredések,
vörösen nyíló
rózsafák.

Szemeid lelkem
tükrei,
melyet csiszol
kín
csízsol a vágy,
vöröses, égő
parazsával,
bensőmbe:
vérembe,
húsomba lát.

Lelked nyári
esővíz
szeretve áztatja
szirmaim.
Cseppjeivel
gyógyítja
megtörött,
gyönge, fáradt
részeim.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

danotimea2009. december 11. 20:29

Jaj, elpirulok Éva:))))

Bene_Eva2009. december 11. 17:39

Tímea! Lelked világa szép és tiszta!:)

danotimea2009. december 10. 11:38

:)))

azuur2009. december 8. 22:19

Szép vers , nekem tetszik. Szeretem, ha az érzéseket, észre veszik, sőt értékelni tudják :)