Fekete sebesség

Arcomba süvít a langy szél
lehúzott ablakán át
vaníliás illatában
nézem rejtélye titkát:

minden apró mozdulata
finom, gyönge porcelán,
műszerfalnak csodás képe
tisztán fénylő szivárvány.

Kormányának kedves íve
kezet hívó bizsergés
sodrásának langyos fénye,
fül simító édesség.

Gyorsan szelve az utakat
kerekeit pörgetve
a sebességet fokozva,
röpít a végtelenbe.

Fekete kis drágaságom
mesebeli szín-csoda
bár már végre enyém lennél
nem álmomnak birtoka