Esőcseppek

Esőcseppek

Fonnyadt érzéseim, keserű reményem
szertefoszlott, semmivé,
mégis fájó, érző szál volt,
akár az őszi falevélé.

Kínban vergődve,
mozdulni nem bírok
köt emlék, köt a vágy,
köröttem csupasz fák ágairól
esőcseppek hullanak alá.

Végigfolyva kopott, rongy lelkemen,
hol az idő  a végtelenbe hág
a felejtés erős cseppje
nem bírja megadni magát.