Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy szél fújta falevélhez
danotimea• 2009. október 26. 09:48
Ziháltan kapkodom a levegőt,
szemeimben a fájdalom fénye,
melyekkel még kutatom
a lehetetlen,
jégbe fagyott emléket.
Keresem, deres fák ágain
eres, falevél kezedet,
csupasz, dermedt akácosban
barna tekinteted.
Hiába.....
sivár minden.
Mint tigris
gyönge áldozatát,
homály szaggatja a
fényeket.
S a lassan csukódó
szemeim már látják:
elvesztettelek.
danotimea2009. november 5. 11:31
:)))))
Bene_Eva2009. november 5. 11:28
Én is mondta a kiscsibe:)))
danotimea2009. november 5. 11:26
kÖSZNÖM MAHÓNIA MAMI! :))))
Éva!
ÉN is voltam szőke:)))
Oké, majd várom:))
Bene_Eva2009. november 5. 10:52
Szia Tímea!
Jól áll neked a kékesfekete hajszín,remekűl nézel ki az adatlapon és a blogodon is!:)
Régen nekem is volt egyszer befestve de az csak sima fekete volt!
Meg voltam szőke is!A ballagási képemen!Ha akarod majd fölrakom!
ambrus.magdolna2009. november 2. 09:20
Nem tudom,kire céloztál ,Timike....de engem nem vesztettél el:-))))
Puszillak!
Nagyon szép a versed,megérintette érzékeny lelkem!
danotimea2009. október 27. 19:29
:))))
kösy:)
Bene_Eva2009. október 27. 17:20
Érzősen szép...
danotimea2009. október 26. 10:55
Befejeztem de mindjárt sírok:((
Törölt tag2009. október 26. 10:51
Törölt hozzászólás.
Ametist2009. október 26. 10:47
Ígéretes kezdet...
danotimea2009. október 26. 09:49
ez még csonka folyt. lesz... :)
Lehet még átírva :)