Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az én pásztorom
danotimea 2008. december 16. 17:34
Jóság őszinte pásztora
őrzi apró lelkem
átölelve gondoskodik,
fogja
a kezem.
Félti minden pillantásom,
kezével simogat
az édes Szent mosolyával,
csodába
hívogat.
Nélküle nem létezhetnék
ő az igaz minden
az egész lényemet átjáró,
imádott
Isten.
danotimea2008. december 17. 12:11
Köszi:))) hogy olvastad:)))
Alberth dédnagyapus:)
alberth2008. december 16. 23:30
Szép a versed, kedves Timi! Itt a hit annyira egyértelmű, hogy már említeni sem kell. A továbblépés a bizalomról szól. Hiszen ez a vers maga a bizalom, az Istenbe vetett gyermeki tisztaságú, őszinte bizakodás :-)
Szép vers. szép gondolatok! :-)
Üdv.: Alberth bátyád