Vak véletlen

anci-ani•  2016. május 26. 08:08


Farkas Paor Anna

Vak véletlen


Éjszakáimnak csendjében
gondolatok özönlöttek,
reményem minden cseppjével
magányomban öleltelek.


Hajnal fényében fürödve
sziluetted ragyogott be,
emlékeim hozzád fűznek
verseinkből csokrot kötnek.


A szó, mely nyugalmat áraszt,
sérült szíveket meggyógyít
simogató lelki támasz,
amely szeretetre szólít.


Szívből jövő rögtönzések,
röpítettek fellegekbe
kételyekkel szenvedélyek,
máslor le a mélységébe.


Versbe zárt emlék maradok,
az élet reményvilága
látomásként nekem adott,
s elragadott hervadása.


Vak véletlen játszott velünk
s a tévedések halmaza,
elmúlt a játékos kedvünk
s vele a vigasz tavasza.
2016. május 20.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

anci-ani2016. június 22. 12:24

@kevelin: Á,nem úgy van az drága Kevelin, szépek a verseid, csak a szerénység szól belőled! :)
Köszönöm, hogy itt jártál!!!

kevelin2016. június 22. 11:36

@anci-ani: szintèn nekem is akkor jönnek a gondolatok mintha èn irtam volna csak a te stilusod százszor szebb

anci-ani2016. május 26. 18:46

@Rozella: Köszönöm szépen Rozella!!! :)

Rozella2016. május 26. 13:42

Jó nagyon! Tömör, sok mindent sikerült belesűrítened.. tetszik!!

anci-ani2016. május 26. 09:41

@kevelin: Köszönöm szépen!!! Neked is szép napot kívánok!! :)

kevelin2016. május 26. 09:02

Hú ez nagyon jó vers szèp napot neked üdv

anci-ani2016. május 26. 08:29

@Törölt tag: Köszönöm kedves Zsanna! :)

Törölt tag2016. május 26. 08:21

Törölt hozzászólás.