Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nyárbúcsú
Petronius• 2020. augusztus 27. 16:42 • olvasva: 230
A táj szívverése lassul egyre,
Míg az alkonyra éjnek csendje ül,
Fecske-röptű álom lesz az este,
Mikor a nap hűs vizekbe merül.
Fénymeséket fest fenn a csillagár,
Ám valahol már hálót fon egy kéz;
Holdfényben fürödve kacag a nyár,
Míg rá a múlás irigy szeme néz.
Tudom jól, egyszer minden véget ér:
Mint nyarunk tüze, kialszik csendben.
De szívünkben még ifjún zúg a vér,
S Szent Iván-éji fuvallat lebben.
Kicsi pillangó a létünk röpte:
Álmokat űzve merészen szárnyal;
Árnya végül belevész a ködbe,
Mikor aláhull a tűnő nyárral.
A meleg napok még velünk égnek,
A lombok között búg egy gerlepár.
Béke ölel bársonyos estéket,
S minket időtlenül magába zár.
(@Liwet: Kiss Virág Lívia "Lélekkincstár" című verséből: https://blog.poet.hu/Liwet/lelekkincstar#hozzaszolas)
Petronius2020. szeptember 11. 20:24
@Törölt tag:
Bocs, nem én akarok ott szerepelni, félre ne érts! A bloggal is megtisztelnél, úgy értettem, de oda is teheted. Ott a tiéd, rám utalnod se kellene. Tényleg nem érdekel semmilyen előjelű kritika. De tudom, hogy korrekt vagy, megemlíthetsz, oda én úgyse megyek. Bár jobb lenne ismeretlennek maradnom, de talán emiatt nem jönnek ide többen.
Jó, legyen, akkor itt én megmutatom, hogy gondoltam ezt a közös "pacit".
Törölt tag2020. szeptember 11. 19:30
Törölt hozzászólás.
Petronius2020. szeptember 11. 18:52
@Törölt tag:
A főoldalon nekem semmi keresnivalóm. Blogba is csak utánad. Ha nem akarod, hát én se teszem.
Közös ló esete, erre gondolsz? Engem megtisztelnél, ahogy eddig is tetted, mások elismerése meg nem érdekel (leszólása se).
Most mit csináljak? Marad itt, asszem.
Törölt tag2020. szeptember 11. 18:14
Törölt hozzászólás.
Petronius2020. szeptember 11. 18:07
@Törölt tag: Kedves Liwet!
Nem, közösen írtuk, kellettek a gondolataid. nélkülük nem lenne. Ez a Te versed is, tehát nyugodtan megjelentetheted, így szólt az ajánlat. Megemlíthetsz szerzőtársként, én pedig maradok a blognál ugyanígy. Így korrekt. Amíg Nálad nem jelenik meg valahol, addig nem teszem fel. A hölgyé az elsőbbség.
A cím itt marad az "Őszelő" (nálam csak egy szó lehet, s az abban a formában nem szerepelhet a versben), de Te bárhogy elnevezheted.
A "műhely" blogra én is gondoltam, de van egyéb ötletem is, ahol nyilvánosság nélkül ügyködhetnénk. Még meglátjuk.
Ezt lent inkább hagyom, más rajtunk kívül úgyse ír itt nálam, s ez így jól is van.
Még egyszer nagyon köszönöm az együttműködést!
a. e.
Törölt tag2020. szeptember 11. 17:32
Törölt hozzászólás.
Petronius2020. szeptember 11. 15:25
Nagyon köszönöm! Nekem ez jött ki hirtelen:
Oszlik már az éji felhősereg,
A fövenyről kígyózva száll a köd;
Egy fáradt hullám a nyárról fecseg,
Míg a partra sirálytollat lököd.
Még kirobban reggel az áldott fény,
Temérdek aranyát ontja a nap;
Az ég tavára suhan a remény,
S az ősz lent kutató kezére csap.
Az augusztus itt maradt tüze
Nem tűrheti, hogy ideje lejárt:
A bitorló ellen hősként küzdve
Óvja holtig az elűzött királyt.
Egy kidőlt fán öreg bogár hódol
A végső gondtalan tündöklésnek;
Apró léte még merít a jóból,
S ott érik a sápadt esti fények.
A nyár elzúgó méhszárnyon üzen:
Holnap visszajövök, meglátjátok!
S búcsút intve száll tova a vízen,
Hol a hűs holdfény hint ezüst álmot.
Mit szólsz hozzá?
Törölt tag2020. szeptember 9. 21:27
Törölt hozzászólás.
Petronius2020. szeptember 7. 01:43
@Törölt tag:
Inkább én sajnálom. Pont a befejezés okoz problémát. A gondolatok jól jöttek, köszönöm!
Őszelő
Oszlik fenn az éji felhősereg,
A fövenyről kígyózva száll a köd;
Egy fáradt hullám a nyárról fecseg,
Míg a partra sirálytollat lököd.
Még kirobban reggel az áldott fény,
Temérdek aranyát ontja a nap;
Az ég tavára suhan a remény,
S az ősz lent kutató kezére csap.
Törölt tag2020. szeptember 6. 18:39
Törölt hozzászólás.
Petronius2020. szeptember 6. 14:51
@Törölt tag: Bocs, de nem tudok vele mit kezdeni. Nem így gondoltam, de mindegy, hagyjuk! Azért köszönöm!
Törölt tag2020. augusztus 29. 18:12
Törölt hozzászólás.
Petronius2020. augusztus 28. 00:38
@Törölt tag:
Nobilis Domina!
Te egy angyal vagy! Tudtam, hogy nem haragszol meg rám, de ily kedvességet nem reméltem.
Inkább én örülök, hogy nem találtál méltatlannak soraid átformálására, s még tetszésed is elnyerte önkényes munkálkodásom gyümölcse, melynek nemes törzsét és termő ágait te adtad. Szép gondolataid nélkül nem lehetnének itt e sorok. Tehát én köszönöm Néked mindezt, vele utólagos jóváhagyásod kegyét!
Hálás virtuális kézcsókom!
https://data.whicdn.com/images/180892434
Törölt tag2020. augusztus 27. 20:53
Törölt hozzászólás.