Parvenübosszantó

amer•  2014. szeptember 16. 22:02

Kedvem jött a versíráshoz,

Jobban, mint a sok síráshoz,

Elég volt a búból, bajból,

Szívemnek az örök jajból.

 

Írok verset fűnek, fának,

Orrszarvúnak, elefántnak,

Fütyülök a kritikusra,

Ülök fűzfa sípot fújva.

 

Ha megunom a füttyögést,

Versem fölött a dünnyögést,

Újra prózát fogok írni,

Az olvasó nem fog sírni.

 

Addig viszont töltöm kedvem,

Írok verset minden kedden,

Hétfőn, szerdán és pénteken,

Csak vasárnap lesz szünetem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

amer2014. szeptember 17. 17:25

skary, az merre van?

amer2014. szeptember 17. 09:19

csocsi, vettétek a humrót

skary2014. szeptember 17. 02:25

előre

MKKlara2014. szeptember 16. 22:19

Úgy legyen...! :)) Kedves vers... mi olvasunk... :)

Ametisz2014. szeptember 16. 22:05

Jaj de bíromos!!!:)) Felüdítő doppinghatás!!!:)