Parvenübosszantó

amer•  2014. szeptember 16. 22:02

Kedvem jött a versíráshoz,

Jobban, mint a sok síráshoz,

Elég volt a búból, bajból,

Szívemnek az örök jajból.

 

Írok verset fűnek, fának,

Orrszarvúnak, elefántnak,

Fütyülök a kritikusra,

Ülök fűzfa sípot fújva.

 

Ha megunom a füttyögést,

Versem fölött a dünnyögést,

Újra prózát fogok írni,

Az olvasó nem fog sírni.

 

Addig viszont töltöm kedvem,

Írok verset minden kedden,

Hétfőn, szerdán és pénteken,

Csak vasárnap lesz szünetem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

amer2014. szeptember 17. 17:25

skary, az merre van?

amer2014. szeptember 17. 09:19

csocsi, vettétek a humrót

skary2014. szeptember 17. 02:25

előre

MKKlara2014. szeptember 16. 22:19

Úgy legyen...! :)) Kedves vers... mi olvasunk... :)

Ametisz2014. szeptember 16. 22:05

Jaj de bíromos!!!:)) Felüdítő doppinghatás!!!:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom