Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Misterioso
amer• 2014. szeptember 13. 21:23
Fonott szék, pipatartó,
tejes teában csöppnyi méz,
sarokban akvárium,
melyből a hal álmosan néz.
Homályos, szürke ablak,
a függönyön alszik egy légy,
vén pók hiába várja,
szobámban lágy, derengő fény.
Asztalon toll és papír
mely mai gondolatra vár,
lustán múlik az idő,
váratlanul elmúlt a nyár.
Szemben a tükörből néz
egy szomorú, bágyadt arc,
ismerős…megváltozott…
talán legyűrte már a harc.
Az óra könyörtelen
méri monoton az időm,
tik-takkal jelzi csendben,
miként enyészik el jövőm.
amer2014. szeptember 28. 07:42
írás közben is borzongtam, be is csuktam az ablakot
Molnar-Jolan2014. szeptember 27. 20:23
Borzongató...
Bugatti3502014. szeptember 27. 20:19
Asztalon toll és papír
mely mai gondolatra vár,
lustán múlik az idő,
váratlanul elmúlt a nyár.
...nálam is ez a helyzet... Teccikvers! :))
amer2014. szeptember 17. 17:24
igazad van, nem szabad tükörbe nézni
Törölt tag2014. szeptember 17. 11:46
Törölt hozzászólás.
amer2014. szeptember 17. 09:27
Szemben a tükörből valaki néz..., de az nem önarckép, az valaki, de ki?
amer2014. szeptember 15. 07:53
Kedves Ametisz, téged idézve: "Minden versem egy lelki csepp". Köszönöm látogatásodat!
Ametisz2014. szeptember 14. 22:17
Ismét benne az a fajta íz, mely érezteti a nagyon belülről feltörő érzéseket!...REMEK!
amer2014. szeptember 14. 12:07
Köszönöm kedves Ametist!
Ametist2014. szeptember 14. 09:51
Akár egy önarckép - jó vers, gratulálok!
amer2014. szeptember 14. 09:24
Köszönöm kedves Mária!
csillogo2014. szeptember 13. 21:34
Szép, gratulálok kedves Amer!