Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Meggyfám alatt
amer 2014. május 29. 19:45
Sok éve egy kis meggysuhángot kaptam,
melyet az ember kert zugába tesz,
akkor ábrándos ifjúként nem tudtam,
sorsom a meggyhez mily hasonló lesz.
Most sűrű lombjai között ezernyi
gyümölcsnek vérvörös rubinja csillan,
zizzen a lomb, ha lágy szellő ringatja,
s a fény a levelek között átvillan.
Piros gömböcskék édes-fanyar ízzel
csókosra húzzák mohó ajkamat,
aromájukkal életem idézik,
borzongató, de jó minden falat.
Mert néha-néha édes volt az élet,
ám több volt benne mindig a fanyar,
ha volt is részem áldott napsütésben
hamar elmosta azt a zivatar.
Alatta ülve, langyos napsugárban,
jó bámulni a felhők fodrait,
amíg a szellő ringatja a meggyfa
vércseppekkel telt buja lombjait.
amer2014. június 1. 12:11
Köszönöm, kedves baramara, nagyon szívesen, kedves Tilka!
Törölt tag2014. május 31. 23:17
Törölt hozzászólás.
baramara2014. május 31. 10:01
Amíg egy kis suhángból terebélyes fa lesz, mennyi minden történik az ember életében... Nagyon szép a vers! :)
amer2014. május 31. 08:47
A pici fa, ami még nem ágazik el, az a suháng. A következő évben ágakat növeszt, és koronás csemete lesz belőle. Köszönöm a látogatásodat!
Törölt tag2014. május 30. 21:30
Törölt hozzászólás.
amer2014. május 30. 16:14
Köszönöm!
Mamamaci402014. május 30. 10:11
Nagyon tetszett!