Meddőhányón kallódva

amer•  2014. október 27. 10:13

Meddőhányón kallódó vesztesek,

tűnt remények bús tetszhalottjai!

Ha parázslik bennetek öntudat,

úgy Pygmalionként megnyitjátok

a bennünk lappangó jövő álmát,

amelyeket ostobák elzártak,

és elloptak a jövőtolvajok,

mert az nem csak illúzió.

 

Akkor járhatunk a nem hitt úton,

csak tett kell és teremtő akarás,

hogy megtörjön a ránk borított csend,

és megvalósíthassa önmagát

az eddig álmokba rejtett jóslat,

s az ocsmányság enyészete alól

végre kikaparjuk álmainkat,

a minket illető jövőt.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

amer2014. október 28. 12:06

Kedves Kinga, a szél sosem alszik, legfeljebb éppen másfelé jár.

Mikijozsa2014. október 28. 10:12

@amer: hát persze:)

amer2014. október 28. 09:56

Kedves Miklós, kinek mi van a jövőképében.

Kicsikinga2014. október 28. 09:09

@amer:
Ez bizony így van!
Még véső sem kell, hogy meglátsszék, csak egy jó nagyot fújni!

Mikijozsa2014. október 28. 08:50

És

És most - ki a csillés?

erzsebet102014. október 28. 07:38

"Ha feltörjük a csend ránk borított burkát," úgy kellene...!:)

amer2014. október 28. 07:11

Ha van még parázs, a láng is újra lobban.

amer2014. október 27. 14:36

Köszönöm kedves Sea és kedves Kinga!

Kicsikinga2014. október 27. 12:37

Már a címe is mennyit mond!
Van még parázs!

Törölt tag2014. október 27. 12:03

Törölt hozzászólás.