Jéghideg jelen

Álmaim bár szöknek vagy kerülnek,

mégis csendes dalaim megőrzik

régen hamvadónak hitt szerelmek 

el nem múló emlékét idézik.

 

Ábránd és valóság egy akarnok,

kihűlt emlék és jéghideg jelen,

mélyülnek szemem alatt az árkok,

s a napjaim elfogynak csendesen.

 

A billentyűn tapogatva írok,

sötét szobámban kerülöm a fényt,

befalaztak néma barikádok,

és elvették már végleg a reményt.