Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ismét érzem Párizs szellemét
amer 2020. július 8. 15:19 olvasva: 96
Régi emlékek közt elringatom magam,
lehunyt szemmel idézek élményeket:
hogy lett szerelmem az örökifjú Párizs,
mely elcsábított s ellopta szívemet.
Ma már tudom,számomra ez örök szerelem,
egy vágy, amelyről nappal is álmodom,
hogy Saint Michelen, a Quartier Latin felé
áramló sokaságba beolvadok
és bolyongok szerelmesen a Luxembourg kert fái között,
majd a Sorbonn régi kockakövein
járva láttam az élet szabad örömét
a vén egyetem vidám diákjain.
Téged ölellek a Szent Mihálynak hídján
a Szajna felett, míg alattunk úszik
egy lampionos várostnézőhajó
amelynek fénye hajadon hullámzik.
***
Most itthon lehajtott fejű emberek közt
kutattam-kerestem, mi történt velünk,
Európa hogy kerül tőlünk egyre messzebb,
s az örök Párizs, ma mit jelent nekünk?
Én már nem mehettem, hát Párizs jött ide,
a Bastille-t lerombolók hős Párizsa,
a vörös sapkások most sárga kabátban
mutatták milyen a szabadság varázsa.
Végre nálunk is fellobbannak már új tüzek,
és felszegték fejüket az emberek,
a vidám diákarcok most nálunk dühösek,
s ökölbe szorultak a munkás kezek.