Ha már nem csörög korán a vekker

Ne várd a kort, mikor sokat pihensz,

és nyugdíjasként ágyban délig heversz,

ha nem csörög rád korán a vekker,

akkor sem fogsz tovább aludni reggel.

Felkelsz hajnalban, dolgod nem leled,

csak tétován topogsz, teszel – veszel,

kutyát etetsz, kenyeret szelsz sután,

nem is vagy éhes, idődet töltöd csupán.

Mikor dolgoztál, hogy valaki lehess,

akkor nem hitted, leszel felesleges,

olyan hamis a vállveregetés,

és szólam a megérdemelt pihenés.

Azt hallod irigyeidtől gyakran,

minden bajuk a "nyuggerek" miatt van.

Munkában megőszülni magánügy.

Hogy előre fizettél? Az csak ürügy!

Azt nem érti meg az a sok ember,

akit munkája még minden nap terhel:

hasznosan élni, s alkotni fontos,

ettől vagy ember, bármilyen nehéz most.

Ne irigyeld a nyugdíjast pajtás,

már nem bírja, de hiányzik a hajtás,

te sem fogod mosolyogva tűrni,

ha akkor bárki koloncnak fog hívni.