A Megtörhetetlen

A gátlástalanság

Olyan, mint a tenger,

Hogyha bőszen árad,

Menekülj,vagy elnyel.

Persze azért ennél,

Jobb megoldás volna,

Sohase állj be,

A megalkuvó sorba.

Bridge:

Hétárbócos bárkát,

Építhetnénk végre,

De ne hívj hajóácsot,

Csak összefogni kéne.

Refrén:

A mélység a száját

Mindhiába tátja,

Ha alul a tenger,

Felül a bárka.

Míg szabad az ember,

Kikötnék láncra,

De alul a tenger,

Felül a bárka.

A vitorlákat

Tépi a szél egyre,

De azért sem

Szavazunk a csendre.

Ha jó az irány,

Mért kéne letérni,

Akár száz vihart,

Túl fogunk mi élni.

Bridge 2:

Hétárbócos bárkánk,

Száguldjon hát végre,

És egy nap felnézhetünk,

A felhőtlen kék égre.

Refrén 2:

A kimondott szó súlya...

"Sohase add fel."

Míg felül a bárka,

Alul a tenger.

Vihar ha támad...

Teljesen hiába,

Mert alul a tenger,

Felül a bárka.

Valaki beéri annyival,

Hogyha csurran-cseppen,

Valaki vehet új kocsit,

Minden egyes kedden.

 

Van aki még integet,

És van, aki csak beint,

Van aki az egészen,

Jót nevet már megint.

Van aki lehajtott fejjel jár,

Hitét eldobta rég.

S van kire rálelsz bármikor,

Bár sosem láttuk még.

Bridge:

Van olyan,aki csendben ül,
És van, aki énekel,
Mert ő az, aki legbelül
Sohasem adja fel.

Refrén:

Valaki megszerzi szép szóval,

Valaki elfogja lasszóval.

Van ki kalappal kezében áll,

S olyan is van,aki a csodára vár.

Hol van itt az igazság?
Mert én sajnos nem lelem.

Hol van itt az igazság?

Mondd meg kérlek Istenem.

Valaki sötét, mint az éj,

De fehérbe öltözik,

A másik lelke tiszta még,

De sárral fröcskölik.

Valaki változik,mint a szél,

De van, ki változatlan,

És ebből a dalból valakit,

Biztosan kihagytam.

Bridge:

Van olyan,aki csendben ül,
És van, aki énekel,
Mert ő az, aki legbelül
Sohasem adja fel..

Refrén:

Valakit csodálnak százezrek,

Valakit kilóra megvesznek.

Valakit aranyba foglalnak,

S van kit hazudnak angyalnak.

Hol van itt az igazság?
Mondd meg kérlek Istenem.

Ha nem felelsz, semmi baj,

Majd én egy nap meglelem.

A nézőtér csaknem megtelt,

A színpad még üres.

A darab súlyos címe:

„Gyűlölj, vagy szeress!”

Furcsa egy előadás...

A betanult szöveg helyett,

A színész rögtönöz,

Gyűlöl, vagy szeret.

Bridge:

Az Élet színpadán,

Eddig csak főpróba volt,

Ismerd meg önmagad,

A darab erről szólt.

Refrén:

A Közöny most nem játszik,

Mert szívünk dönti el,

Az éjbe fúl történetünk,

Vagy fény árasztja el.

Oly sok évszázad után,

A főpróbának vége,

Mutasd meg,hogy ki vagy,

Álarcod levéve.

Felgördül a függöny,

S az Ember színre lép,

A nézők között Isten

Helyet foglal épp.

Ott volt már az Ördög,

A hátsó sorban ülve,

Bizakodott jócskán,

A tenyerét dörzsölve.

Bridge:

Az Élet színpadán,

Eddig csak főpróba volt,

Fedezd fel önmagad,

A darab erről szólt.

Refrén:

A Közöny most nem játszik,

Mert szívünk dönti el,

Az éjbe fúl történetünk,

Vagy fény árasztja el.

Oly sok évszázad után,

A főpróbának vége,

Mutasd meg,hogy ki vagy,

Álarcod levéve.

Míg zajlik a Földön

A pokoli játszma,

Én attól tartok,

A Mennyország zárva.

Odalent az Ördög

Whiskyt vedel,

Hisz tennie már,

Semmit se kell.

Jöhetnék most a szeretettel,

Meg, hogy békére éhezünk,

De homlokunknál nincs fegyver,

Amikor vétkezünk.

Refrén:

Miért kéne nekünk,

Égi jel,

Elég,hogy az ördög,

Whiskyt vedel.

Van, aki behódol,

Van, ki nem adja fel,

Letörjük a szarvát,

Ha itt van közel.

Ha feljön majd a Földre,

Egy szót se kérdek,

Nem megyek vele ölre,

Csak mélyen szemébe nézek.

Gonoszabb leszek nála,

A cél érdekében,

De csak néhány percre,

Már úgyse voltam vétlen.

Refrén:

Miért kéne nekünk,

Égi jel,

Elég,hogy az ördög,

Whiskyt vedel.

Van, aki behódol,

Van, ki nem adja fel,

Letörjük a szarvát,

Ha itt van közel.

Van ki azt mondja nem létezik,

Pedig meglehet emberbőrbe bújt,

S amíg itt van, lelkedre éhezik,

De mindig van egy másik út.

Az ember gyarló,

„Ó szegény áldozat...”

De ne keressünk többé

Kifogásokat.

Kitiltjuk a Földről,

Már épp ideje volna,

Nem értem mért jó,

Ha az ember csak szolga.

Remélem egyet értünk,

S téged sem dob fel,

Hogy gúnyos mosollyal,

Épp whiskyt vedel.

Akadna meg a torkán,

De ennél már több kell,

Ne nézzük hát tétlen,

Ahogy whiskyt vedel.

Refrén:

Miért kéne nekünk,

Égi jel,

Elég,hogy az ördög,

Whiskyt vedel.

Van, aki behódolt régen,

Van, ki nem adja fel,

Ugye letörjük a szarvát,

Ha itt van közel.

A "Megtörhetetlen" című album 6. dalának szövege.

Részletek itt találhatók az albumról:

https://blog.poet.hu/ameg/01-a-megtorhetetlen

Nézd, az Éhező,

Épp elterül a földön,

A Csaló felsóhajt,

Ma sem várja börtön.

A Hazug hófehérben,

A mikrofonhoz lép,

És olyan is van köztünk,

Ki csak ül réges-rég.

Bridge:

Márványba vésve,

Néhány pillanat,

Elhervad a virág,

A gyom megmarad.

Refrén:

Miért lehet kérdés,

Még hányan halnak éhen,

S a tükörből a válasz,

Büszkeség, vagy szégyen.

Hé, mondd csak testvér,

Hol vagy a vésett képen,

S tükrödből a válasz,

Büszkeség, vagy szégyen.

A Jóságos megállva,

Éppen az égre néz,

Az Aljas mögötte,

Most is tettre kész.

A Gazdag jót nevet,

Mert a Koldus tőle kér,

S van,kinek a becsület,

A pénznél többet ér.

Bridge:

Márványba vésve,

Néhány pillanat,

Merre tart a világ,

Ha minden így marad?

Refrén:

Miért lehet kérdés,

Még hányan halnak éhen,

S a tükörből a válasz,

Büszkeség, vagy szégyen.

Hé, mondd csak testvér,

Hol vagy a vésett képen,

S tükrödből a válasz,

Büszkeség, vagy szégyen.