ambrus.magdolna blogja
Gondjaimba burkolózva ...
Amikor már , úgy érzem sok teher nehezedik vállaimra , gondjaimba burkolózva , felpillantok az égablakára , ahol még hátha találok szelid bárányfelhő sereget , álmos hangon Jó éjszakát bégetnek nekem, ha már elröpült , elsuhant fölöttem öt évtized tavasza .
Újbegyem , ha már a zöldgombra dermedt , hívásomra pirosgombbal felelnek...Kellett nekem gyermek :))) Hála Istennek meg adatott , nekem az édesanyai öröm-bánat. Gyorsan fogjam be a számat!!!!
Áldott gyerekek, élik a saját életüket, mit tehetnének ennél többet?
Örüljek annak, hogy unokákkal meg vagyok Áldva , három kislány és egy fiú?))) Ma reggel olvastam egy gyönyörű verset Grigo Zoltántól és hamar idézek is két sort belőle:
" Hátamat ostorozó jeges szeleket
hordozok magamon régóta már "
Gondjaimba burkolózva olvasgatni kezdtem és köszönet e gyönyörű vers szerzőjének , hogy eleredt a könnyem :))
Most egészen megkönnyebbülten végzem a napi teendőim.
Szép napot Nektek is !!!
Beszélnek a tények
Új köpenyt váltani ,
mint az évszakok ?
----- aki voltam:
- maradok !
Vezekelek szüntelen,
földi gyarlóember ...
Lehet-e , bűntelen?
Áldozatot hozok, mert
korhol az alkonyat.
Bűvös- varázslatos,
ezüstös nyaramat:
- Széttépték az ordas
Csákányorrú viharok.
Szelíd bárányfelhők
alatt sápadok , mint
Kiflialakú Hold ...
az Égablakán!
Feledésbe mártóznak
a bolygó fények, s
Beszélnek a tények!
Megadott szavak :/ szelíd , bűvös , vezeklés , sápadt , felhő , új , áldozat , feledés , ezüst /
Humorosan ...
Figyú Miki!
Házam kicsi,
nincsen fizi.
Ha-za megyek.
Nem haza!
Mert a " ha"
le van vágva.
Figyú Miki!
Ennyit mára.
Lakatot tégy
most a szádra!
Szükségem lesz,
némi dísznócomb
forgácsra ...ne
költs pénzt
Virgácsra !
Férj vallató
Kopasz mezőn
haj - hely
ücsörög a
gondom.
Megakadt a
szembogaram
vöröslő
rúzsfolton.
Kopasz mezőn
csókhelye ,
úgy - e
megcsaltál
vele?
Trichomonász?
trippel ,
kankó?
mond csak :
- Jankó!?
Nem tudom...
honnan való .
kiféle, miféle?
Csak, egyet
kérdeztem , s
bele volt , már
egyezve.
Úgy eltünt ,
mint ,
kacsa nyom
a vízben .
Drága "méreg-keverő " barátomhoz!
ha atomjaira bontod
a semmiköré tekert
kürtős-kalácsomnak
a kellős közepét
veled bejárom a
csillagközi tér
mezejét
kék-szesszel égetem
a rozsdásodó lámpabelet
amíg kortyolod a fenyővizet
feléd áradó folyó moraja
leszek,kimosva minden
fekélyesedett vérző-sebet