Stella és Ravi bemutatkozó verse

STELLA

Angyalok mi nem vagyunk,

Így hát rosszalkodunk néha,

Ha néhány sóhert kifosztunk,

Nos azzal gond miért volna?

RAVI

Pénzük annyi,mint a pelyva,

Tehát marad bőven nekik,

Nincsen is annál jobb móka,

Ha amit mondunk, épp azt teszik.

STELLA

Szóval csak a gazdagokat

Raboljuk ki néha napján,

Szívünk értük meg nem szakad,

Amikor a pénzt átadják.

RAVI

Ez a sorsunk, nincs mit tenni,

A tisztesség ósdi zakó,

Le kellett egy szép nap venni,

Még jó, hogy nem kócos manó.

STELLA

Ha lelkünkre csimpaszkodna,

Nehéz lenne elzavarni,

Még az is lehet rimánkodna,

De ki kéne a szűrét rakni.

RAVI

Dolgozhatnánk mi is persze,

De az nem nekünk való,

Hisz az tiszta ciki lenne,

Úgy élünk,ahogy nekünk jó.

STELLA

Ám oly gonoszak sosem leszünk,

Mint amilyen némely ember,

Sőt jó dolgokat is teszünk,

Nem vagyunk mi csak két tökfej.

RAVI

Ha valaki nagyon szegény,

Már messziről látszik rajta,

A járása erről mesél,

Bár a szívével titkolja.

STELLA

Segítünk az ilyeneken,

Ez a szívünk gazdagsága,

A pénzmagnál jobban terem

Szemükben a sok-sok hála.

RAVI

Szóval mindent egybe véve,

Nagy lókötők mi nem vagyunk,

Kapzsi énünk nem csal lépre,

S jobb világért „rosszalkodunk”,

STELLA

Ahol nem él roppant gazdag,

Nem éhezik a nagyon szegény,

S a főbűnösök meglakolnak...

Vajon erre van még esély?