Nyusztícia verse

Nyusztícia egyik legfontosabb szereplője a történetnek. Emberi mértékkel mérve 19 éves nyuszilány, s nagyon elege van már abból, hogy szinte mindenki csak egy gyáva, félénk nyuszinak tartja, pedig lelkében egy harcos amazon él. Nem is sejti, azzal, hogy Leópold vegyesboltjában kezd dolgozni, bekerült az "élet sűrűjébe".

 

 

Tán azt hiszed naiv vagyok,

De én mégis abban hiszek,

Eljönnek majd olyan napok,

Hogy nem lesznek ellenfelek

A nyuszik és a rókák népe,

Ami szinte csoda volna,

Hiszen úgy hívják, hogy Béke,

Erről szól a földi próba.

Ki elhiszi, csak kis nyuszi,

Ott működik az agymosás,

Az élet úgy lehet tuti,

Ha az leszel és senki más,

Mint aki mélyen legbelül,

S ott áll lelked udvarán,

Ha lépni kell, nem csendben ül,

S a helyes útra rátalál.

Ha az élet matek képlet,

Megoldható naponta,

Ne húzzad be hát a féket,

Jót tesz egy kis agytorna.

Más szemszögből kalandpálya,

S gyáva nyúl, ki csendben ül,

Tapossunk rá hát a gázra,

S az Í-re a pont felkerül.

Aki egyre hátul kullog,

Nem értem,hogy mit remél,

Ha csak szembe jön egy buldog,

Remeg, mint egy kis levél,

Pedig csak a szellő ébredt,

Mi lesz,ha a szélvihar,

Hát engedd ki a lélekféked,

S az se baj,ha felkavar.

Ha felpörög a kalandpálya,

Megérted a lényeget,

Így lesz tiéd majd a játszma,

S az Élet így el nem temet,

Hanem felvesz tenyerére,

S mosolyt pingál szívedre,

Mondd csak vajon meddig jutnál

Szeretetre éhezve?

Jól kell lakni hát naponta,

Mely nem más,mint lélekerő,

Jobb ez,mint az almatorta,

Hiszen így lehetsz majd nyerő.

A KÖZÖS VERSBE NYUSZTÍCIA RÉSZE

A tapsifüles sosem lesz hős,

Ha bátorsága roppant zsenge,

De mi van,ha a lelke erős,

S egy nyusziamazon él benne.

Szóval hogyha farkas lennél,

Ne edd meg a nagymamát,

Mivel akkor megismernéd

A nyuszi harcos oldalát.

A bagoly csak akkor huhog,

Ha van komoly mondandója,

Kicsikből úgy lesznek nagyok,

Ha szívükre nem száll csóka,

Mely hitüket csipegeti,

Ami aztán elfogy lassan,

Lehetsz csak egy papírfecni,

Vagy tégla az Életfalban.