Íme az Állati világ

 

A 27 szereplős történet előszava már elkészült Molnár Piroska előadásával, mely után majd következik az itt olvasható vers.

https://www.youtube.com/watch?v=2wWMyCD-fg4&list=PLqgtzAozyg-n-9mQHxaT1UKcJ15_fFn91

 

Képzeljük el milyen volna,

Ha bújhatnánk csak állatbőrbe...

„Ez aztán a jó kis móka.”

Gondolnánk a tükörbe nézve.

Nos hát én ezt megcáfolom,

Lenne aki elszörnyedne,

A cicababa sírna nagyon,

Ha lett belőle lompos medve.

Pedig csak ő tehet róla,

Mert mindenki azzá lenne,

Amivé formálná múltja,

Szóval mit kiérdemelne.

Tegyük fel, így történne,

Mely nem más,mint próbatétel,

S lábad bármerre is lépne,

Nem találkoznál emberrel.

Hát lássuk most szépen sorban,

Az emberek így mivé lesznek,

S kiderül az is nyomban,

Az Állati világ történetnek

Köztük vannak a szereplői,

És most aztán nagyot nézhetsz,

Mert azt sem lehet majd kizárni,

Közöttük magadra lelhetsz.

Az itt élőkről még elárulom,

Két lábon járnak-kelnek,

S méretileg pedig nagyon

Egymástól ők el, nem térnek.

Szóval mind-mind emberiek,

Na de persze mégis mások,

Ha ütött a perc,nem lapulnak,

Mint a néma „emberbábok”.

Mert van aki kisegér, de lelkében óriás,

S mért kéne jobb esély,ha nem lesz senki más,

Csakis önmaga, és teszi, amit kell,

Elkapná a macska, de sosem adja fel.

Van aki pávián, de nem tud róla,

Csak áll bután egy szót se szólva.

Pedig beszélnie kéne éppen,

Hiszen lemászott a fáról régen.

Van aki zsiráf, de hiába néz messze,

Orra hegyéig lát, mert az esze zsenge.

Kígyó is van persze, de nem a testedre éhes,

A lelkedet fonja körbe, mert ilyet tenni képes.

Ez egy állati világ, mégis emberi,

A hiéna sumák, s épp azt elveszi,

Melyért a kis nyuszi keményen dolgozott,

Neki az élet úgy tuti, hogy lenyúlja a holnapot.

Nagy az Isten állatkertje, s van itt sok-sok fajta,

Azt,hogy mi volt ezzel terve, szíved majd megsúgja,

Ha hallgatod e történetet az összes részen át,

Ott marad majd végig veled, mint egy jó barát.

Van ki megfáradt mókus, s néha még ugrálna,

De kicsi a nyugdíja és túl nagy a gázszámla.

A süni otthon ülve sírdogál csak egyre,

Mindenki kerüli, pedig tüskétlen a lelke.

Van aki lajhár, legyintve mindenre,

Van aki ugrál, mivel egy bakkecske .

A csirkék pletykálnak a fodrásznál ülve,

Jól jönne számukra egy pénzes ürge.

Van aki póniló, s körbe-körbe jár,

A helyzet változó, lehet még sas madár ,

De gondolom tudod jól, csak képletesen szólva,

Ha lemondasz az álmodról, beállsz abba a sorba,

Ahol mindenki a csodát várja egyre,

S mézre így rálelni tán sosem fog a medve.

Van aki nem csacska macska, mert nem étekre éhes,

S mivel álmát fel nem adja, gonoszkodni képes.

Van aki bősz bölény, dühös a világra,

Ha nincs elég tömény, mit leönt a gigába.

Van aki varjú, hát károg csak egyre,

Sompolyog a róka,mert zajlik a terve.

Van aki farkas báránybőrbe bújva,

S annak neve „Hallgass”, aki erről tudna.

Van aki lókötő, pedig egy hiéna,

S ameddig még nyerő, a szebb jövő bebukja.

Van aki gorilla, az ökle kőkemény,

Azonban hiába, mert agyilag csak csekély.

Ám ha durvul a játszma, tán nem lesz jó a vége,

Mert van aki cápa a szárazföldön élve.

De van aki oroszlán, az állatok királya,

Sosem hord koronát, a nép mégis imádja,

Mert csak egy kisinas az önző énje nála,

S felküldte molyolni lélekpadlására.

Elárulom a lényeget, bár tudom,hogy elég furcsa,

Az Állati világ lehet a jobb világ egyik kulcsa,

Mert nem ósdi táncdal,míg a nagymama teázik,

E történet a valósággal összekapcsolódik,

Ha ráismersz majd önmagadra egy állat bőrébe bújva,

Ugyan már, baj miért volna? Na jó, eléggé durva.

A világunk már csak ilyen, hát jobbá kéne tenni,

Gyere hát és tartsál velem, a kérésem csak ennyi.