A Mesélő, Grida és a koldus

MESÉLŐ

Grida szomorúan baktatott

Éppen a főtéren át,

Megélt annál már szebb napot,

Hogy az élet nem jó barát.

Jobbra egy koldust meglátva

Némi pénzt előkotort,

Ám az a fejét megrázta,

Aztán pedig imígyen szólt.

 

MESÉLŐ

A koldus erre rábólintott,

Széles mosollyal az arcán,

Lélektaván csónak ringott,

Hiszen mégis mi mást vártál?

Horgonyozna ott csatahajó

Akár a fél világgal szemben?

Míg bennünk él a „valami jó”,

Ő fejét rázza békés csendben.