alberth blogja

alberth•  2010. május 10. 20:28

Quore inghlese

Angol szív

Angol szív dobbant érettem,
Brit-honban jártam én.
Evelyn volt a végzetem,
Albyon szigetén.

"I love you!"- mondt a nékem ő,
miközben átkarolt.
Tejködben úszó kikötő,
csókunk tanúja volt.

A búcsú szívünket tépi,
my dear, elköszönök!
Forewer szeretlek téged,
You love me! S visszajövök!

A kezem integet néked,
zsebkendőm lengetem.
Napnyugat szele búbánat,
vitorlát dagaszt nekem.

Albion leánya várj rám!
A szívem itthagyom,
s kék éggel ragyog lelkemben
a ködös Albion.

I love you, Evelyn várj reám,
forewer szeretlek én!
A vágyam visszaküld hozzád
my dear, szíved enyém!

Angol szív dobban érettem,
rám vár az óceán.
Evelyn integet ködben
s a parton gondol rám.

Debrecen, 2010. 05. 09.

alberth•  2010. január 15. 23:38

Humoros téli versike



Hahó, esik a hó,
hohó, nem kell nagy hűhó,
mert most nem hull a műhó.
Ohó, ne dobálj engem,
e hó rám tapad menten.
Hahó, gyere a hóba,
csodás e havas óra.
Frissülsz, nem leszel avas,
hahó, kabátod havas.
Szálljunk a lovas szánra,
havon fut a ló lába.
Gyí te! Húzzad a szánunk,
hohó, röpülünk, szállunk.
Hóha, szóljunk a lónak,
állj meg, itt a hó jó nagy!
Hahó, ott van a házunk,
hóha! Itt most leszállunk!
Hóba süllyed a lábunk,
nézz le, hogy merre jártunk.
Nyomunk a hóban vezet,
hohó, a hó nagy élvezet!

Debrecen, 2009. 12. 16.

alberth•  2010. január 15. 23:33

Szerelmes vallomás...

Meghalnék egy alkonyon

Idő-eke mélyen szánt,
homlokomon barázda,
nyomta a vén földműves,
amikor azt csinálta!

Hat ökörrel szántotta
megélezte az ekét,
úgy nyomta bús arcomba,
le sem vette nagy kezét.

Vasald, vasald menyecske!
vidám ének ajkadon,
csilingelő kacajod
kisimítja homlokom.

Boronáld el mielébb,
bús orcámnak ráncait,
meg ne vesse ez ekés,
rajta sáros lábait!

Durva gazda vetne ott,
bánatos, kemény magot,
mert a régi kedvesem
búcsú nélkül itt  hagyott.

Sötét felhő árnyalná
mélyen szántott homlokom.
Ha te nem lennél velem,
meghalnék egy alkonyon...

Debrecen, 2009. 12. 18. 

alberth•  2010. január 15. 23:28

A népmesék világa...

Te neked hinned kell!

Te neked hinned kell,
királylány kezében,
égig érő fában,
két bors-ökröcskében!

A szegény embernek
legkisebb fiában,
hinni a meséknek
örök igazában!

Hinned kell te neked -,
erős Hüvelyk Matyi!
Még aki apró is,
nem senki! Valaki!

Lebegjen előtted
Ludas Matyi-példa,
becsületes ember
nem Döbrögi-préda!

Te neked hinned kell
a tündér varázsban,
míg nálad roys roys-ok
nem állnak garázsban!

Bármily hihetetlen,
sorsod lehet csoda,
ha hiszed az élet
hozzád nem mostoha!

Te neked hinned kell,
Mátyás igazában,
úgy lesz boldog jövőd
a magyar hazában!

Debrecen, 2009. 12. 19.

alberth•  2010. január 15. 23:26

Fohász Szentestén...

Az Úr legyen velünk!

Üdvözlégy Mária,
szent anyja Istennek,
égnek királynője,
az Úr van te veled!

Boldogan mosolyog
karodban a gyermek,
hirdetvén minékünk
mennyei kegyelmet.

Áldott a személyed,
áldott a magzatod,
immár ez az áldás
reánk kiáradott!

Karácsony szent éje
jövendőnk reménye,
eljött a mi napunk,
kegyelemben vagyunk!

Oltalmazónk vagy te,
szószólónk a mennybe'
rád emeljük szemünk,
az Úr legyen velünk!

Debrecen, 2009. 12. 23.