Post mortem

agave•  2018. május 16. 20:18

Ha meghalok, mert meghalok,

Ne sírj, ne bánd a holnapot,

Ha hiányzok csak gondolj rám,

Ott leszek a szíved táján.

 

Nem veszítesz majd semmit sem,

Csak világi gyarló testem,

Hisz lelkem rég benned lakik,

Ott éli mindennapjait.

 

Ha meghalok, mert meghalok,

Ne sírj, ne bánd a holnapot,

Örökre hajtom le fejem,

Örökbe adom szerelmem.

 

Vigaszom, ha szomorú vagy,

Imádság érted minden nap,

Megmutatom Istent, hogy lásd,

Világom összes angyalát.

 

Ne tudja senki hol vagyok, 

Zárd magadba a tegnapot,

Ne emelj fából keresztet,

Halottnak is neked legyek.

 

Porom hulljon majd homokba,

Vagy a Duna vize mossa,

Közszemlére engem ne tégy,

Testem pondrók ne ehessék.

 

Ha meghalok, mert meghalok,

Ott örök csendbe maradok,

Helyette itt marad e vers,

Mit suttognak a porszemek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2018. május 17. 06:18

azé maraggyámég