Búcsú

agave•  2019. augusztus 19. 16:46

Oly messze sodort tőlem az élet.
Nekem marad csak a szép emléked.
Emlékezz, Te az ölemben ültél.
Néztelek s lassan a múltba tűntél.
 
Kereslek, még keresem varázsod.
Mikor még őszi rózsának látszott.
Még szívedben s szívemben tűz égett.
Úgy tudtuk soha nem érhet véget.
 
Nézd, mivé lettünk, mond hova lettünk?
Sirathatjuk majd kihűlt szerelmünk.
Mulat rajtunk az éjszaka leple.
Hol vagy szerelmem nem látlak benne?
 
Ígéret, szó, szerelem, vagyok, vagyok.
Te az enyém, én a tiéd vagyok.
Voltam, leszek minden emlékedben.
S te benne élsz örökre szívemben.
 
Egy szép őszi nap mely őszre hal meg.
Illattal zengte tele telemet.
S jött a kikelet az izzasztó nyár.
Hova tűnt csókom mi arcodon járt?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

agave2019. augusztus 25. 13:20

Ó Liwet és mindenki! Köszönöm. Megírtam neki, de hidegen hagyja. Nagyon ragaszkodó típus. Ezt már rég megmondta, tőle nem szabadulok. : )))

Törölt tag2019. augusztus 22. 10:32

Törölt hozzászólás.

szurkevirag2019. augusztus 20. 15:00

Szépen megírtad

Mikijozsa2019. augusztus 19. 19:36

nagyon őszinte, megható vallomásod, gratula

skary2019. augusztus 19. 17:08

ami megtörtént mindig élni fog...valahol