adrya813 blogja

Emberi létünk lényege

Megfelelni akkor is

Ha belegebedsz.

Megszületnek gyermekeink

Egyből mindet méricskélik,

Eldöntik, hogy megfelel e

Előírott méreteknek.

Átlagostól kicsit eltér,

Egyből jön a megbélyegzés,

Örömünk, s büszkeségünk 

Ne sokáig élvezhessük.

Utódaink fejlődését 

szigorúan megfigyelik, 

Mint tudósok a laborban

Keresik a szabálytalant.

Jaj neked ha kisdeded

Nem könyvek szerint neveled

S nem követed az 

Aktuális trendeket.

Élanyu csak úgy lehetsz,

Ha óvodába mikor viszed,

Angolul ír verseket,

Élsportoló, minta gyerek.

Elvárások tömegével

Kicsi lelkük nem bír 

Még el, mindenhol csak

Megfelelni, nem lehet.

Pár év múltán utódunk

Tombol, lázad, elvadul,

Nem értjük, hogy mi lelte

Pedig mi tettük ezt vele.

Elkorcsosult világunkban

Egyéniség s öntudat

Mind tiltott fogalmak.

Ítélkezés, rosszindulat,

Korlátozza napjainkat.

Gyermekünk is azt tanulja, 

Hogy' utáljon másokat.

Műveltség már nem erény,

Tudatlanság a büszkeség.

Minél ostobább az egyén,

Annál könnyebben jut elébb.

Vezetőink célja, agyatlan

Birkacsorda legyen a nép,

Mely nem gondolkozik,

Csak droidként él. 

Munkahelyet csak úgy kapsz,

Ha van ki utad tapossa,

Főnökségnél beajánl,

Hosszú nyelved sem hátrány. 

Szaktudásod nem lényeg,

Protekciód elég lesz.

Ranglétrán úgy mászol felfele

Mint rakéta suhan a Hold fele.

Gyűjtögeted javaidat készülsz

Már az öreg korra, pár év

Csupán, s nyaralód tornácán

Hintaszékből lesheted unokád. 

Ám terveidből nem lesz semmi,

Hiába volt gyűjtögetni,

Nyaraló helyett, munkába mehetsz,

Nem töltötted még be

Hetvenkét évedet.