Vágyeső

aLarme•  2014. február 27. 21:15

Kopogó eső - táncoló cseppek

Hangja csak annyi, épp olyan csendes,

Mint az a sóhaj, borzongó, vágyó,

Két csókunk közt ajkaidra szálló.

Ablakon lefolyó fényes kis ér-

Hátamat simító könnyű tenyér-

Bomló hajamba fonódó ujjak-

Kopogó csendben téged akarlak...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

aLarme2014. március 5. 08:12

Igen, kedves suttogo, az a "kevés" az sokszor a Minden. :) és azt a keveset megtalálni, értékelni és megtartani a legnagyobb feladat...

hextorini2014. március 4. 12:41

Szuperjó!

suttogo2014. március 4. 12:39

Az jutott eszembe, mennyi mindent hajszol az ember az élete során... pedig milyen "kevés" is elég lenne a teljesség érzéséhez...

skary2014. február 28. 04:30

:)

Törölt tag2014. február 27. 21:20

Törölt hozzászólás.