Nézőpont - átnevelés nélkül

kapocsi.ancsa•  2017. január 16. 19:53


Vergődik, mint kor a kórban,
halastó a halban - hol van,
összement kicsinyke kedve
zsákbamacskák szerelmese,
 
mesét forral, "hűt", igazit,
csendes csalitra vitt - repít,
míg, amíg... nem, idő kattan,
rázárul szűk kupakokban.
 
Sajnálat van, penge, vékony,
nézem, hogy hull szét - olajon,
mint a permet - most még csillog,
látszik kapkod lépte ahogy,
 
igyekszik a szót terelni,
mást is olyanná nevelni,
mintha félne - kihalóban,
van az olyan, mint ő - Hol van?!
 
Nem kell félni, kevés akad.
E világban szív is maradt.
Mely csak tiszta akar lenni,
nem hirdetve, csak emberi.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2017. január 17. 07:49

jááájjj :)

kapocsi.ancsa2017. január 17. 07:13

@merleg66:
Köszönöm itt jártad
Szép napot neked

kapocsi.ancsa2017. január 17. 07:11

@csillogo:
:)
Azt gondolom idő kérdése is, de egyben az is, hogy valami megmaradjon a lélek eredetéből addig a pontig, s akkor életben tud maradni
persze egy kor után már nem könnyű :) Túl sokat megélt dolog után, de a nem könnyű, nem a lehetetlent takarja.
Puszik

csillogo2017. január 16. 21:23

"E világban szív is maradt.
Mely csak tiszta akar lenni,..."
és ezek a szívek egymásra találnak - sorszerűség - csak idő kérdése! ? :)

merleg662017. január 16. 21:19

Nem kell félni, kevés akad.
E világban szív is maradt.
Mely csak tiszta akar lenni,
nem hirdetve, csak emberi.

Sok ilyen tiszta szív kellene!