Florine blogja

Utolsó légvár

Az én verseim múlandó szavak
Egyet sem írtam az öröklétnek
Vonzottak a bűvös vezérszavak
Majd nekiálltam a törölésnek.

Fiókban vagy ötszáz régi versem
Mert egyetlen egy sem tartós öröm
Nem vette le vállamról a terhem
A sorokat tovább nem is szövöm

A vers késztetés valami ellen
De nem oldott meg semmit helyettem
Nem igaz hogy nem fájt mert leírtam
Hisz' el sem múlt és el sem feledtem

Az én verseim múlandó szavak
Sorokból épített lufi légvár
Nevethet rajta bárki mert nem bánt
A szélbe szórva "immár kész a leltár".

Az öröklétnek soha sem írok
Hiszen igaz költő oly kevés van
Hittem valamit jöttek a kínok
Míg tartott nem éltem csak álmodtam

Vonzottak a bűvös kedves szavak
Majdnem elhittem hogy boldog vagyok
Lubickoltam mint vízben a halak
Azt a dalt fújtam mint a bolondok

Régen sokan olvastak azt hittem
Szeretnek és "híres" ember lettem
Pedig kölcsönös viszonzás minden
Rég nem hiszek ilyen őrületben