Éjtükör

Florine•  2026. május 13. 08:50  •  olvasva: 68

Nem látható még, merre vezet az út,
a néma térben titok a vallomás,
Ahogy az éjbe nézünk, benne mély kút:
Szívünk a csendben halkuló dobbanás.

Hangtalan elsuhanó csillagpercek
ezüstös szárnyán remeg a tiszta fény.
A láthatatlan égi őrzők mennek
hangtalan, suhanva, mikor a Nap kél.

Nem kell most a szó, nézd a tekintetet,
melyben a lélek rejtőzik, elmerül.
Angyal-suhogás hallik a sötétben,
mint idő a csend közepén, elrepül.

A hajnal már közeleg felénk végleg,
s két szívverésünk egy ütemet talál,
Vigyázzák utunk az angyali fények,
szállnak a sorsunk egén, mint a madár.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Florine2026. május 18. 14:42

@0123:
Köszönöm szépen , hogy itt is jártál. Megtisztelve érzem magam.
Neked is nagyszerű költeményeid vannak,majd olvasgatom még...!
Üdvözletem!:)

Florine2026. május 18. 14:37

@skary:
Szálljon..!:))

Florine2026. május 18. 14:36

@Perzsi.:
Kedves vagy Erzsó...!
🥰

01232026. május 16. 23:57

Nagyszerű költemény...gratulálok!

skary2026. május 16. 11:08

sky-sky madár .)

Perzsi.2026. május 15. 11:29

Magával ragadó ez a versed is. Gratulálok!🙂

voodoo2026. május 13. 16:31

@Florine: ez most nagyon...

https://soundcloud.com/voodoo-960467851/tekozlo-angyalok-himnusza

Angyalka732026. május 13. 15:00

Remek verssorok, szeretettel olvastam és szívvel időzítem nálad!! 🥰🎁✨ Üdvözlettel, Melinda

8rigit8elle2026. május 13. 10:01

💞