Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nagymama ölében
Zsuzsa0302 2024. október 27. 09:41 olvasva: 29
Volt egyszer egy kedves nagymama, aki minden nap finom süteményeket sütött és sokat mesélt az ölében az unokájának. Az unoka, aki nagyon szerette a nagyit, nagyon boldog volt, amikor vele lehetett. Imádta a finom süteményeket, amelyeket ő sütött neki. Azonban egy napon a nagymama beteg lett, és nem tudta elkészíteni az unoka kedvenc süteményét. A gyermek nagyon aggódott mamija miatt, és azt kérdezte tőle, hogy mire lenne szüksége, hogy jobban legyen. A nagymama azt mondta az unokájának, hogy az orvosok már mindent megtettek azért, hogy jobban legyen, írtak neki vitaminokat, ellátták jótanáccsal. Ám az egyetlen dolog, amire most igazán szüksége van, az az unoka szeretete és jelenléte. A gyermek nagyon boldog volt, hisz ebben ő is tud segíteni a maminak. Elhatározta, hogy minden nap óvoda után eljön hozzá és mesél neki, úgy ahogy ő is tette. Egészen addig, amíg meg nem gyógyul. Így is történt. Az unoka minden nap eljött a nagymamához, és mesélt neki az óvodáról, a barátairól, mindenről, ami csak az eszébe jutott. - Kis kincsem, mennyit nőttél tegnap óta! - mosolyodott el. A nagymami nagyon örült, hogy unokája mellette van, és minden nap együtt ették a nagyi finom süteményeit. Azonban az unoka észrevette, hogy a mamó egyre jobban van, és már nem annyira beteg, mint korábban. Úgy döntött, hogy meglepi egy saját készítésű süteménnyel. Az unoka elkészítette a finomságot, és elvitte a nagymamának. A mama nagyon boldog volt, és nagyon finomnak találta a gyermek készítette süteményt. Azt mondta neki, hogy ő a legjobb unoka, és mindig is az lesz. Azóta a gyermek és a nagyi minden nap együtt sütnek-főznek és mesélnek egymásnak. Az unoka megtanulta, hogy a legfontosabb dolog az életben a család és a szeretet. Nem felejtett el köszönetet mondani azért, hogy mennyi mindenre megtanította őt és mindig ott volt mellette. Soha nem fogja elfelejteni a nagymama tanításait és azokat az édes pillanatokat, amelyeket együtt töltöttek.