Mitől pöttyös kicsi Panka teste?

Egyik reggel kicsi Panka fejfájással ébredt. Ráadásul rázta a hideg, émelygett a gyomra, fájt a hasa,- és a torka. Nyelni se tudott.

-          Mi a baj kicsi lányom?

-          Kérdezte aggódva az édesanyja. Milyen forró a homlokod! Hiszen te lázas vagy! Sajnos így nem mehetsz óvodába.

-          Mi lesz Natival? Vár engem. Megbeszéltük, hogy mindketten pörgős szoknyába megyünk.- felelte alig halhatóan, gyengén, rekedtes hangon.

-          Majd felhívom az anyukáját telefonon. Elmondom neki, hogy beteg vagy. Ha meggyógyultál, akkor természetesen mehetsz a pörgős szoknyádban. Semmi akadálya. - De ezt már kicsi Panka lehet, hogy nem is hallotta, mert mély álomba szenderült. Amikor újra felébredt, a doktor bácsi állt az ágya mellett, száját és az orrát eltakaró maszkban.

-          Szervusz, kicsi Panka! Hogy érzed magad?

-          Csókolom doktor bácsi! Beteg vagyok.- nyöszörögte alig hallhatóan.

-          Megvizsgállak. Légy szíves nyújtsd ki a nyelved! Látom, hogy fehér lepedékek vannak rajta. A mandulád meg vörös és be van gyulladva. Ezért fáj. Mutasd légy szíves a tested!

Nézze, édesanya! Sűrű, élénkvörös, pontokból álló kiütések vannak a hajlatokban és az egész testén. Ez bizony skarlát.

-          Skarlát?- kérdezett vissza az édesanya.

-          Igen.  Írok föl antibiotikumot. Ezt szedni kell. Pár nap múlva a kiütések helyén hámlani fog. Kicsi Panka igyál sok folyadékot, levest és minden nap gargarizáljál. Édesanyád majd megmutatja hogyan. Ez idő alatt ágyban kell feküdnöd és sajnos látogatót se fogadhatsz.

-          Még Natit se?- kérdezte kicsi Panka elkeseredve.

-          Még Natit se. – mondta a doktor bácsi kedvesen.

-          De miért nem?

-          Azért, mert a skarlát nagyon fertőző.  De ha meggyógyultál, elmúltak a pöttyeid, akkor igen, sőt óvodába is mehetsz. – Miután elment a doktor bácsi kicsi Panka betartotta az orvos utasításait, minden nap bevette a gyógyszert, gargarizált és sok-sok folyadékot ivott és még levest is evett. Ágyból csak akkor kelt fel, ha szükséges volt. Sokat pihent, és aludt. Amikor felébredt édesanyja mindig ott ült az ágya mellett. Mesélt neki hol erről, hol arról, hol fejből, hol könyvből. A kicsi lány egy idő elteltével teljesen meggyógyult és természetesen a pörgős szoknyában mehetett az óvodába, ahol már nagyon várták pajtásai.  Natin is pörgős szoknya volt.

 Egymásra mosolyogtak, megfogták egymás kezét és együtt mentek játszani.