Karácsony az erdőben

Karácsonyhoz készülődtek az erdő lakói. Kinéztek egy gyönyörű, magas, sudár fenyőt. – Ez jó lesz! - mondta Vaddisznó. A télire felhalmozott készletből hozott tobozokat Őz és Szarvas. Mogyorót, makkot hozott Üregi Nyúl. A többiek megterítették az asztalt finomságokkal. Ebben segített Borz, Sün, Farkas, Róka, Hiúz, Medve és Bagoly. A kismadarak lágy zenéhez hangoltak. Az ajándékok csomagolásával már rég végeztek. Az ajándékozás úgy történt, hogy mindenki húzott egy nevet a kalapból és akinek a neve a papíron szerepelt azt a pajtását lephette meg valami aprósággal. Közben felgyúlt az égen az első csillag, beállt az ünnep. A kismadarak most kivételesen este adtak kellemes szerenádot. A jó pajtások táncra perdültek. Pörögtek, forogtak, keringtek önfeledten. Közben nagy pelyhekben a hó is hullani kezdett, de ez nem szegte kedvüket. Sőt, még jobb hangulatba kerültek. A csillámló, hófehér pelyhek szőnyegként terült el a földön, megvilágítva az erdőt. Vidáman társalogtak egymással a kis barátok, ettek, ittak, jól érezték magukat, néha- néha jóízűt kacagtak. Egy idő múlva Üregi és Menyét megkocogtatta az üvegpoharat és hirtelen csend lett. Mindenki rájuk figyelt. - Most jöhet a pezsgőbontás! - kiáltotta ünnepélyesen Üregi. Miután jókívánságok közepette emelték poharaikat, Mezei megszólalt: - most mindenki adja át az ajándékot annak, akit húzott! Lett nagy izgalom és öröm, amikor átnyújtották meglepetésüket barátjuknak. Miután kibontották, megnézték és megköszönték az ajándékokat, folytatódott az ünnep egészen pirkadatig.