Csetepaté

Zsuzsa0302•  2019. augusztus 12. 21:28

 

Két kóbor macska: Csacska és Macska nyáron összetalálkozott a mezőn. Jó barátok lettek. Együtt kergették a pillangókat, együtt vadásztak verebekre és egerekre, megosztoztak rajta mindig igazságosan. Történt egyszer, hogy egy hűvös reggelen Csacska egy másik kóbor macskával, Kacskával is összetalálkozott, aki épp két verebet majszolt. Csacska megkérdezte: - Nekem adod az egyiket? – Persze, tied lehet! – felelte Kacska és evett tovább békésen. Miután jól belakmároztak lepihentek egy fa alá. Ekkor érkezett oda Macska is, egy frissen fogott egérrel. – Csacska, hoztam egy egeret, gyere felezzük el! - Én már jól laktam, kaptam egy verebet Kacskától vetette oda foghegyről, majd henyélt tovább.

 

A legmelegebb nap is végződhet fagyos széllel, jégesővel. Előfordulhat, hogy olyan barát árul el, bánt meg, akiben megbíztunk. Nem tudhatjuk előre.

 

Gani Zsuzsanna: Készülődés a nagy útra

 

Ősz volt, hűvös és erősen hullani kezdtek az elszáradt, színes levelek. Csomagolt Gólya, Fecske, Daru, Bölömbika, Búbos banka, és Vadlúd is. Nagyon izgatottak voltak, ezernyi kérdés kavargott a fejükben. - Vajon nem fogunk eltévedni? Vajon nem hullunk el, mint az őszi legyek? Számtalan veszély les majd ránk, szembe kell néznünk az éhezéssel is, hiszen jóformán semmit sem eszünk az utazás alatt- tették fel sorra magukban ezt a kérdést. Aztán eljött a nagy nap, felszállt a madársereg. Egy kis időre eltakarták a Napot is, annyian voltak. Mint a magasból lezúduló vízesés morajló hangja, mint a haragos, hullámokat felkorbácsoló tenger, úgy hömpölyögnek végig éjszakákon és nappalokon át számtalan veszélynek kitéve ezek a kedves madarak. Megpihentek útjuk során árbócon, sziklaszirten, zátonyon, mire elérkeztek a biztonságba, ahol nem fáztak és volt elegendő élelem is. Most kicsit megnyugodhattak. Egy idő után aztán újra felszálltak a madarak, hasították a levegőt reményekkel telve, hazaszeretettől fűtve haza felé. Alig várták már, hogy visszatérhessenek régi fészükre. Már gondolatban tervezték a jövőt. De lelkükben még ott motoszkáltak a kétségek. Néhányat közülük lesbe álló orvvadászok lőttek le, néhányan elhulltak, mert nem bírták a hosszú utat. Akik megérkeztek azokon látszott, hogy nagyon el vannak fáradva, de szerencsére épségben visszataláltak fészkelőhelyükre.

 

Ha valamit nem ismerünk, csakis  ott alakul ki az ismeretlentől való félelem. Ha visszatérsz szeretett hazádba, még a legnagyobb hullám is elsimul.

 

Gani Zsuzsanna: Az üres fészek

 

Tél volt, kemény, hideg, fogcsikorgató. Fázott az erdő, reszkettek az itthon maradt madarak. Néhány fészek azonban üres volt, magányos, elhagyatott. Azóta volt egyedül az a kis fecskefészek, mióta beállt az ősz, hullani kezdtek a rőt levelek. - Akkor hagyott itt a kedves kis fecskecsalád- gondolta búsan. - Csak az eresz ölel át, emberek jönnek- mennek alattam. A kopasz fák sem dajkálnak! - búsult tovább. Aztán elköszönt a tél, kibújt a hóvirág és félszegen a Nap. Reménytől és izgalomtól fűtött vágy költözött az üresen hagyott fészek szívébe. Aztán ahogy búcsúzott a tél, egyre másra érkeztek haza a megfáradt vándorok. Egyik este hazatért az elcsigázott fecskecsalád is. Hangosan ficseregve jelezték: -megérkeztem! A magány nyomasztó. Körülvesz a csend, de nem ereszt.

 

Néha jó a magány, de egy idő után úgy érzed magad, mint madár a kalitkában.

 

Gani Zsuzsanna: A békés Balaton

 

Mily szépség van odalenn a mélyben, ugye, elnémultál, kis madár? – kérdezte a tó. Ábrándozó tekintettel nézem a ringó, végtelen, szép határt! – felelte a madár. Hold világánál, a víz tükrében csillan képe ezer csillagnak, mint júniusban úton-útfélen, szentjánosbogár szárnyainak. Szellő gyorsan bontja vitorláit, szilaj vihar dalát hallgatom. Tombol a hullám, a csillagpázsit már rég eltűnt villámszárnyakon. – folytatta a madárka. Amuri kagyló könnye patakzik, hallod, hogy sír, szenved a nádas? Gyógyítsd meg őket úgy pirkadatig, hallod, hogy könyörög, hisz lázas! Hoppá, hirtelen elült a szélvész, több csavarhínár kacarászik. Gyönyörű, tükörsima felszínén, vígan kérészraj vitorlázik. Megtépázott fodrain fürdőzik Nap sugara, simítja hittel. Túlcsordul szívem, kinccsel töltődik, ahogy nézlek, s szinte újjászületek- mondta ámulattal a madárka.


 Aki szeret az gazdag, aki gyűlöl az szegény. A boldogság csak egy pillanatnyi lelkiállapot, akkor ragadd meg.

 

Gani Zsuzsanna: Első nap az óvodában

 

Breke béka óvónéni már nagyon várta a porontyokat a kicsoportba. Szépen kicsinosította a nádast, széles mosolyra nyitotta a száját, a sás és a gyékényes kellemes dalt dúdolt. Izgatottan mentek a csemeték édesanyjuk kíséretében az óvodába. Ezernyi kérdés forgott a fejükben úgy, mint a vízi malom kereke. - Vajon milyen lesz az óvoda? Milyen lesz az óvónéni? Lesz vajon sok- sok játék? Nagyon nyugtalanok voltak. Egyszer csak megérkeztek. Ámultak- bámultak, hogy milyen gyönyörű helyre jöttek és mennyi érdekesnek ígérkező játék volt a nádasban és milyen kedves, mosolygós az óvónéni! Miután elbúcsúztak édesanyjuktól, mindegyik lurkót mosolyogva, barátságosan kísért be a nádasba.

 

A félelem barátja a szorongás, bocsátsd útjára, engedd el! Megmérgezi a lelked.

 

Gani Zsuzsanna: Húsvét a Margit- szigeten

 

Gyönyörű volt a Margit- sziget, árnyas tölgyek, színes virágok, zöld dombok ölelték körbe. Hát még a Japánkertje, többszáz éves fák, örökzöldek, különleges növények mosolyogtak. Tyúkanyó sebesen tojta a tojásokat, hisz húsvét közelgett. Alighogy tojt egyet sietett Tapsi, hogy kihímezze. Mégegyet tojt, már is odaugrált Muszi, hogy megfesse. Sok- sok testvére segített, hisz rövid volt az idő. Már alkonyodott mire elkészültek. Egyik szebb volt, mint a másik! Gyorsan eldugdosták a szigeten a Japánkertbe, a tiszta tó köré, melynek felszínén récék úszkáltak, benne aranyhalak kergetőztek, még a zenélő kút köré, a romokhoz és a víztorony közelébe is tettek. Jól el is fáradtak. Közben Muszi félszegen odasettenkedett Tapsihoz és kérlelni kezdte: - Tapsikám, látom egy csodaszép hímes tojás ott maradt a kosaradban. Úgy tetszik! - nekem adod? – Hát persze! - felelte mosolyogva és átnyújtotta Muszinak a gyönyörűen megfestett tojást. - Köszönöm! - kiáltott fel boldogan testvére. – Szívesen! - felelte Tapsi.

 

Az önzetlen, szívből jövő segítséggel magadnak is örömet szerzel.

 

Gani Zsuzsanna: Karácsony az erdőben

 

Karácsonyhoz készülődtek az erdő lakói. Kinéztek egy gyönyörű, magas, sudár fenyőt. – Ez jó lesz! - mondta Vaddisznó. A télire felhalmozott készletből hozott tobozokat Őz és Szarvas. Mogyorót, makkot hozott Üregi Nyúl. A többiek megterítették az asztalt finomságokkal. Ebben segített Borz, Sün, Farkas, Róka, Hiúz, Medve és Bagoly. A kismadarak lágy zenéhez hangoltak. Az ajándékok csomagolásával már rég végeztek. Az ajándékozás úgy történt, hogy mindenki húzott egy nevet a kalapból és akinek a neve a papíron szerepelt azt a pajtását lephette meg valami aprósággal. Közben felgyúlt az égen az első csillag, beállt az ünnep. A kismadarak most kivételesen este adtak kellemes szerenádot. A jó pajtások táncra perdültek. Pörögtek, forogtak, keringtek önfeledten. Közben nagy pelyhekben a hó is hullani kezdett, de ez nem szegte kedvüket. Sőt, még jobb hangulatba kerültek. A csillámló, hófehér pelyhek szőnyegként terült el a földön, megvilágítva az erdőt. Vidáman társalogtak egymással a kis barátok, ettek, ittak, jól érezték magukat, néha- néha jóízűt kacagtak. Egy idő múlva Üregi és Menyét megkocogtatta az üvegpoharat és hirtelen csend lett. Mindenki rájuk figyelt. - Most jöhet a pezsgőbontás! - kiáltotta ünnepélyesen Üregi. Miután jókívánságok közepette emelték poharaikat, Mezei megszólalt: - most mindenki adja át az ajándékot annak, akit húzott! Lett nagy izgalom és öröm, amikor átnyújtották meglepetésüket barátjuknak. Miután kibontották, megnézték és megköszönték az ajándékokat, folytatódott az ünnep egészen pirkadatig.

 

A tisztelet, az alázat és az összetartás az alapja a barátságnak.

 

Gani Zsuzsanna: Hol késel már Mikulás?

 

Gyönyörű hely Aggtelek. Növényvilága igen változatos, karsztfennsíkok, lejtők, varázslatos barlangok, mély szurdokvölgyek, védett erdők ölelik körbe. Itt élt Rézi, a rézsikló és Zizi, a zöld gyík. Jó barátok voltak. Vagy mégsem? Tél volt, a földet hófehér, csillámló, pihe- puha takaró fedte. Mindketten nagy lázban voltak, egész délelőtt suvickolták csizmájukat, jó fényesre, hisz - ma éjszaka jön a Mikulás! - kiáltotta izgatottan Zizi. Miután kitették az ablakba a csillogó- villogó csizmájukat még elmentek játszani egy jót, hógolyóztak, szánkóztak önfeledten, majd egy kiadós vacsora után, amit anyukájuk készített ágyba bújtak és hamarosan el is aludtak. Az ám! De valójában csak Zizi aludt el, mert Rézi- mikor barátja már jó mélyen aludt- felkelt és kicsempészte az ablakból Zizi csizmáját. Eldugta az ágy alá, majd lefeküdt és kaján mosollyal elaludt. Másnap reggel mikor a halovány Nap előbújt a felhők mögül, mindketten gyorsan kiugrottak az ágyból és az ablakhoz szaladtak. De mit láttak? Semmit! Rézi elképedten bámulta az üres párkányt. Ott állt a csizmája üresen, Zizié meg eltűnt. Mindketten keserves sírásra fakadtak. Aztán véletlenül Zizi meglátta a csizmáját az ágy alatt. – Hát ez, hogy került ide? - töprengett. Közben előhúzta és meglepetten látta benne az ajándékcsomagot. Tele volt csupa- csupa finomsággal. Volt benne sok- sok ízeltlábú és rovar, hű, de örült neki! Csak Rézi maradt szomorú, hisz nem kapott semmit.

 

A legtöbb rosszindulat tudatlanságból, irigységből fakad.

 

Gani Zsuzsanna: Gyíkok, kígyók, békák az óvodában

 

Ünnepség volt az állatóvodában. A gyíkok, kígyók, békák kicsinosították magukat az alkalomhoz méltón és így vitte be őket reggel anyukájuk, apukájuk. Nagyon izgatottak voltak. Hát, még mikor meglátták a tündöklő karácsonyfát a csoport sarkában! - Ó, de gyönyörű! - mondták a gyíkok. - De csodaszép! - mondták a kígyók. Meseszép! - kiáltottak fel a békák. - Hát még, amikor meglátták, hogy mennyi ajándék hever a fa alatt, szépen becsomagolva és mindenkinek rajta van a jele. Boldogan szaladtak oda és sebesen bontogatták a kis csomagokat. Mindenki nagyon örült, csak Szisza kígyó szívét mardosta az irigység, mert a többiek rágcsálókat, cickányokat kapott, ő pedig csak egy tojást. Csalódottan kiáltott fel: - Ez csak egy tojás! - mindenki elképedten nézett rá, arcukról lefagyott a mosoly.

 

Nem biztos, hogy neki a jobb, annak, akit irigyelsz. Nem láthatsz a dolgok háta mögé.

 

Gani Zsuzsanna: A Tengerszem- tó gőtéje

 

A zafírkéken csillogó víztükörben gyönyörködött Foltos és Tarajos. Aztán gondolt egyet és úszni kezdett a csillogó vízben. Foltos csak egy cseppet, mert félt a víztől, úgy érezte, hogy nem tud elég jól, ezért gyorsan kiúszott a partra. Onnan nézte barátját, - aki igen jól érezte magát, bár néha kiült a szirtre sütkérezni - aztán nézte, nézte a tengerszem fölé magasodó, fákkal benőtt, meredek hegyoldalt. A szalamandra azt gondolta magában: -Milyen gyenge vagyok és milyen bizonytalan! Gőte barátom meg milyen magabiztos. Mit tegyek, mit tegyek? - szomorkodott magában. Aztán gondolt egyet: - Erőt gyűjtök magamon, összeszedem magam, veszek egy nagy levegőt és irány a víz! Ha neki megy, nekem miért ne menne? - Így is tett. Lassan, nehézkesen úszott, de úszott! -Látod, hogy te is tudsz úszni? - mondta Tarajos. -Ügyes vagy! - mosolyodott el. Foltos nagyon megörült ennek és nagyon büszke volt! - Érdekes, mikor megszülettünk, még milyen jól tudtunk úszni! - mondta Tarajos. – Igen, de most szívesebben vagyunk a százazföldön- kacagott Foltos.

 

Ha összeszeded magad, kiállsz magadért, akkor az önbizalmad is csak nőni fog.

 

Gani Zsuzsanna: A csuka és a fogas

 

A fiatal Fogas úgy döntött megvicceli jóbarátját az öreg Csukát. Gondolkodott egy darabig, majd kitalálta- Figyelj ide, barátom! -Látod ott azt a szirtet? Ússzunk el odáig, kerüljük meg, majd ússzunk ide vissza. Aki elsőnek ér be a célba az lesz a győztes. Aki pedig veszít, az vendégeli meg a másikat. Jó lesz? - Jó lesz! - hajlott rá Csuka. Magában azt gondolta: - Úgyis én vagyok a gyorsabb! Fogas meg azt gondolta. - Igaz, hogy ő a gyorsabb, de öreg és nem lát jól a víz pedig tele van hínárral. – Kezdhetjük? -Igen! válaszolta Csuka. Közelben Béka, aki a tavirózsán ülve figyelt elkezdte: -Elkészülni, vigyázz, rajt! - kiáltotta. Fürgén, sebesen indultak, de Csuka minduntalan belegabalyodott a hínárba. Fogas mivel kicsi volt ügyesen manőverezett a tekergő növények között. Megkerülte a szirtet és elsőnek ért be a célba. Jót nevetettek mind a hárman és ígéretéhez híven Csuka megvendégelte Fogast és Békát is.

 

A tréfa jókedvet tud okozni, de képes barátságot is tönkretenni.

 

Gani Zsuzsanna: Farsang az óvodában

 

Nagy volt az izgalom az óvodában, farsangra készülődtek az állatkölykök. Legjobb barátaik fülébe sugdosták légféltettebb titkaikat. Vakond azt súgta Cickánynak: - Én Jéghercegnő leszek! Mókus az Ürgének: - én Superman leszek! Denevér azt súgta Sünnek: én Batman leszek! - Ugye tudjátok, hogy mindenkinek verset kell mondani a jelmezéhez és el is kell mondani a többieknek, hogy miért épp ezt a jelmezt választotta? És el is kell játszani egy csöppnyit a szerepét! - mondta fennhangon a Mókus. - Hát persze! - kiáltották bátran. Csak a kis Sün maradt csöndben. A kis Sün csak ott magában tett, vett, díszítette a csoportot a többiekkel együtt, de nem szólt egy szót sem. Fel is tűnt a többieknek. Sün barátom! - szólt hozzá Vakond. – Te miért vagy csöndben? Valami baj van? Nem érzed jól magad? - kérdezte. - De jól vagyok! - felelte. – Akkor te miért titkolózol? Elárulod? Súgd a fülembe, hogy mi leszel a farsangon! - Nem lehet! - mondta. -De miért? akadékoskodott Vakond. - Mert én hiába bújok abba a jelmezbe úgysem tudnám bemutatni! Ekkor már mindenki őt figyelte. – Azért, mert én úgysem tudom eljátszani a szerepem. Azzal könnyeket hullatva elviharzott. Utána sietett Cickány. - Mi a baj, mondd meg légy szíves, hátha tudok segíteni! - kérlelte. Végül csak kibökte: - A bolygó kapitánya leszek! - Elmosolyodott erre barátja és azt kérdezte: - Verset írni tudsz? - Igen! - felelte. - Akkor jó! - Csináld azt, amit a mókus fog csinálni! Utánozd! - Jó, rendben! - bátorodott fel Sün. - Köszönöm neked! - válaszolta. – Szívesen! - mosolyodott el Cickány.

 

A bátorság az, ha leküzdöd félelmeidet.

 

Gani Zsuzsanna: Pünkösd a mezőn

 

Válasszunk pünkösdi királyfit és pünkösdi királylányt- ciripelte Tücsök a réten. Én hegedülök! – Mi táncolunk! - mondták a hangyák. A katicák az ünnepi terítésben és az étel, ital osztásban segített. De ki legyen a királylány és ki legyen a királyfi? – ciripelte Tücsök. Nekem van egy ötletem! - mondta Pillangó. Rendezzünk versenyt. Aki győz az lesz a király és a királylány. Ez az ötlet mindenkinek tetszett. Rajthoz álltak az állatok: Üregi, Pillangó, Csiga, Bodobács, Pók, Sáska és az Egér. – Elkészülni, vigyázz, rajt! - kiáltotta Tücsök. Azonnal elstartoltak, utánuk csak úgy porzott az út! Elsőként érkezett meg Üregi Üdvöske, másodiknak pedig Egér Elemér. Így nem volt vitás ki lesz a pünkösdi királyfi és a pünkösdi királylány. Örömükben táncra perdültek a réten, Tücsök hegedült hozzá a szél fújt hárfán, majd ettek, ittak, jól mulattak egészen addig míg fel nem jött az égre az első csillag.

 

Az örömtől egészséges, életerős leszel, s ha teljesül a vágyad még boldog is.

 

Gani Zsuzsanna: Rejtelem a tölgyesben

 

Kora ősz volt, sárgulni, száradni kezdtek a fákon a levelek, a szél is egyre haragosabban fújt. A vörösbegy, poszáta, pinty és a zöldike egyre inkább fázott, így muszáj volt vastagabb ruhát ölteniük. Ahogy hulltak a levelek, az erdő lombja nem nyújtott számukra többé elegendő biztonságot. Ahogy keresgélték a földön az eleséget egyszer csak lecsapott az égből a barna rétihéja. Ijedten rebbentek szét a kismadarak. Reszkettek a félelemtől. Szerencsére a héja elvétette a célt és dühösen szállt el jó messzire. A kismadarak fellélegeztek.

 

A félelem nem egészséges, tartózkodj tőle. Légy inkább óvatos!

 

Gani Zsuzsanna: Fenyőerdő lakói

 

Örökzöld lombjukkal méltóságteljesen álltak a fenyők az erdőben, gyantaillat keringőzött a levegőben. A lombkoronák alatt, mohával, zuzmókkal, gombákkal benőtt fatörzsek nyújtózkodtak, sűrű volt a vegetáció. A fenyőerdő lakói, a csíkos Mókus, Cinege, Harkály, foltos Bagoly, Nyúl, fekete Medve, Szarvas, a fehérfejű Rétisas és Futrinka jó barátságban éltek egymással. Vidám volt az erdő hangulata. Őszinték, becsületesek voltak, nem voltak titkaik sohasem egymással. Egyszer csak a Futrinka hernyókat látott meg a fűben. Még sose látott eddig ilyet. s miután egyedül vadászott épp a környéken úgy döntött gyorsan felfalja őket. Így is tett, de a sok finom falattól nagyon megfájdult a hasa, és nehezen bírt a korhadó fája alá bebújni. Ki se jött egy jó darabig. Barátai keresték, már tűvé tették érte az egész erdőt. Medve egyszer csak jajgatásokat hallott a fa alól. Akkorra ért oda Mókus, Cinege, Harkály és Bagoly is. – Mi történt? – kérdezték egyszerre. Egy darabig meglapult Futrinka, de olyan fájdalmai voltak, hogy már nem bírta tovább és a lelkiismerete se hagyta nyugodni. Kibújt a fa alól. -Találtam a fűben jó sok kövér hernyót. Olyan éhes voltam, hogy mind befaltam! - mondta szemét lesütve. – Mind egyedül? – kérdezte Nyúl, Sas és Szarvas is egyszerre. – Igen! - felelte. – Ó, te szegény! - felelték, -akkor neked bizony gyomorrontásod van! Nyúl elugrabugrált gyógyfüvekért, Medve és Bagoly főzetet készített belőle. Mókus pedig aprókat kortyolva megitatta barátját. Futrinka ennyi jóság láttán nagyon szégyellte magát.

 

A lelkiismeret-furdalás, nem tesz jót a lelkednek, megbetegíti. Ha bűntudatot éreztél nincs más megoldás légy őszinte és változz meg!

 

Gani Zsuzsanna: Félelem a barlangban

 

A pelék kirándulni mentek. Pele óvónénik és a dadusok kísérték. a Mecsek leghosszabb, patakos barlangjába mentek külön busszal. Nagyon izgatottak voltak a kis pelék. Ahogy beérkeztek a barlangba, páratlan szépségű különféle színű és formájú cseppkőképződményeket, és ahogy felnéztek, fejjel lefelé csüngő denevéreket láttak. Több kis pele meg is ijedt és rémülten bújt el kísérőik mögé. - Nem kell félni, nem bántanak, ők éjszakai állatok, csak maradjatok csendben! Ők apró rovarokat esznek! - nyugtatta meg a reszkesztőket Pele óvónéni. Miután eleget gyönyörködtek a barlang páratlan szépségeiben felfedezőútra indultak a közeli arborétumba is. Mindenki fél valamitől van, aki jobban, van, aki csak kissé. Ha túl sok van belőle megbetegít. Gani Zsuzsanna: Évzáró a Kamara erdei óvodában Évzáróra készülődtek a kis állatóvisok. Boldogan, nagy szorgalommal ismételték a verseket, dalokat, körjétékokat, mesét, hogy amikor eljönnek a szüleik megnézni a műsort, büszkék lehessenek rájuk. A medve és a róka egy cseppet se izgult. - Minek is izgulnánk, hisz tudunk mindent, már rég megtanultuk. Most egy kicsit átismételjük és minden menni fog, úgy, mint a karikacsapás. -mondták. – Én nagyon izgulok - mondta vékony, kis cingár hangján a kis egér. - De miért? - néztek rá csodálkozva. – Azért, mert mi lesz, ha eltévesztem, ha rosszul mondom a szöveget? - folytatta. – Csinálj úgy mintha mi sem történt volna, úgysem veszi észre senki! - mondta a medve. -Igazán, ennyi az egész? - cincogta a kis egér. Hát persze! - nevetett fel a róka.

A kis izgalom jó, de ha elszaporodik, kárt tehet. A soktól bátran szabadulj meg!

 

Gani Zsuzsanna: Ballagás a János hegyi óvodában

 

Büszén álltak a sorban a kis fecskék a Fecske óviban, hisz már nagycsoportosok lettek, ősszel az iskola vár majd rájuk. Azért kicsit szomorkodtak is, fájt nekik a búcsú szeretett óvodájuktól, kedves kis pajtásaiktól. - Néha azért meglátogatunk benneteket és mesélünk majd sokat az iskoláról, és ti is elmondtatjátok élményeiteket majd nekünk- mondták könnyes szemmel majd elindult a ballagó menet, végig a folyosón, termeken, a kedves udvarokon keresztül. Egyszer minden véget ér, ez az élet rendje. De ott van a remény is az új, az ismeretlen reménye is. Gani Zsuzsanna: Vidámparkban Medve, Róka és Nyúl elmentek a Vidámparkba. - Hű, de magas ez az óriáskerék, és hogy forog! – ámuldoztak. – Nézzétek, itt a hullámvasút! - kiáltotta Medve. – Üljünk fel rá! - mondta Róka. -Rendben! - felelte Medve. -Én inkább itt megvárlak benneteket - suttogta halkan Nyúl.

 

Bátornak lenni nagyon nehéz, de nem lehetetlen.

 

Gani Zsuzsanna: Márton- napi lakoma

 

Márton napján libapecsenyét készült feltálalni Róka koma asszonyság, ezért meghívta vendégségbe a környék libáit. -Gyertek, gyertek! - Finom étellel és itallal várlak benneteket! - folytatta. – Lesz tánc, zene és mulatság is, ígérem nem bánjátok meg! - folytatta. A libák ennek a meghívásnak már nem tudtak ellenállni, de Liba, hangosan rájuk szólt! -Álljatok meg, de dőljetek be a ravasznak, mert a végén mi leszünk majd a felkínált pecsenye! A libák visszahőköltek és megfordultak. -Igazad van! Nem hihetünk a róka szavának! - Azzal hazatotyogtak nagy gá- gá- gágogások közepette.

 

Ahol bizalom van ott barátság is van. Könnyű a bizalmat elveszíteni, de megszerezni nehéz!

 

Gani Zsuzsanna: Anyák napja Gemencen

 

A ragyogó kékeszöld hátú Jégmadár anyák napját ünnepelt Gemencen. Odahívta mamáját a tópartra, ahol már szépen meg volt terítve. Tücskök és a szél halk zenét dúdolt, a fényes Nap kedvesen mosolygott, amikor Jégmadár sietősen kitakarította, gondosan rendbetette a mama fészkét, majd hirtelen a tóra lecsapott, csőrének éles káváival elkapta a pisztrángot, lerázta magáról a vizet és vitte madármamához a legkedvesebb ételét. Ezzel köszönte meg a gondoskodást, majd jóízűen hozzáláttak a lakomához. Az ünnep békét, csendet és szeretetet tud hozni a szívekbe. Gani Zsuzsanna: Apák napja a Fertő- tónál Bíbic a Fertő- tónál élt. Zöldesen, s néhol bíboran és kéken csillogott a tolla, szép madár volt. Sokat gondolkozott azon, hogy mivel lephetné meg, mivel szerezhetne örömet apukájának, különösen ma Apák napján. Gondolt egyet. Kimért léptekkel, komótosan haladt az alacsony vízben és a fűben, közben rövid, hegyes csőrével sorra kapkodta el a rovarokat. Miután jó sokat elfogott odavitte apukájához és letette elé. Apukája meglepetten nézett rá: - Sok szeretettel Édesapám- mondta örömmel. - köszönöm! - felelte mosolyogva.

 

Ha szeretetet adsz, szeretetet is kapsz. A szeretet önzetlen.





 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2019. augusztus 13. 13:20

óhh

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom