Sintérország

Sintérország

kacagva vegzálnak a kohóban.

mint cigarettacsikkek a hamutálban.
elnyomva. megtörve. hidegen.
rímtelen képeken idegen
a parázs narancs illúziója.
cenzúra emészti a szavakat,
a fel-fellobbanó füstcsíkokat.

barna banánhéj a konténer
elrothadt és büdös tömöttségében,
és a sitt fojtogató árnyékában,
a patkánytetemek romantikájában
penészesen, de tudatlanul,
az örökkévalóságba szaglunk.

színes rongyok a turkálóban,
gombok nélküli ingek,
ninccsé koptatott farmerek,
talptalan papucsok a hálóban,
koszréteg alatt pihen az inger.
tízmillió bohóc országa.

birkákként és bólogató kutyákként
a tarka naivságba menetelünk,
hazug mondatokat inhalálunk
cicomás rétorok leheletéből.
kelepelünk, csak úgy, mint régen.
bégetés, meg a mormogás joga.

lánc és lakat a sintér adománya.

2014. augusztus 18.