Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Péntek
Zoltanus• 2012. október 3. 13:47
Péntek
gyufaszál villanása
perzselt cigaretta
tüdőm füstöt inhalál
autóbuszok közt
kereslek
míg a tömegben
elveszem
fényszórók kereszttüzében
gyalogos dühében
ordibál
idilli pillanat
szór rám nyilakat
mérgezve vérem
szenvedő énem
mert nem vagy itt
tömött megállók
mégis mind üres
a hangosbemondó
süket
nem látom
csupán vágyom
közelséged
ölelésed
átkozott péntek
csak annyit kértem
hogy lássalak
ha kell
hetekig várjalak
begördrül egy
ormótlan jármű
motorja hörgésszerű
talpad megérinti
a talajt
szemeiddel fürkészel
kutatsz valami után
oly sután
de én ütemesen
dobogó szívemmel
figyellek
odarohannék
de nem lehet
nem csókolhatom
ajkad
nem szagolhatom
hajad
nem érezhetem
selymes bőröd
míg lelkemben
forog a tőröd
a pályaudvar megtelt
élettel
míg én a halál
küszöbén barátkozom
a végzettel
s te elmentél
2012. október 2.
Törölt tag2012. október 3. 14:24
Törölt hozzászólás.
Paula.S.Tizzis2012. október 3. 14:13
Zoli szép, fájdalmas, és nagyon átérezhető.... A képek jól leírják a környezetet és az érzéseidet, az elkeseredettségedet , a fájdalmadat, a vágyakozásodat. Gratulálok! Nekem a formája annyira nem jön be, valahogy töri a verset, és lehet nem mindig jó helyen..