Noktürn

Zoltanus•  2015. március 14. 18:46

Noktürn

közönybe haldoklik a napfény,
pattogva a csillagok közé alél,
majd az összeszűkülő látóhatáron
megdicsőülő gubancok elvesznek,
mik gyarló szándékokba taszítottak,
és a kegyetlenül megrekkenő sötétben
csak bizsergek, csak borzongok.

arcélemre rázuhant a hold,
és most tilos mosollyal suttogok
saját démonjaimmal sokszemközt,
míg a zajok kottába bőszülnek
az eredendő homály falai közt,
addig bizonytalan kontúrok őszülnek
a megkísértett éjszakákon.

2015. március 14.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Zoltanus2015. március 16. 15:46

Köszönöm. :)

bszaszi2015. március 16. 14:36

Ez egyáltalán nem olyan kis helyes Szentiván éji álom, a maga koboldjaival, tündéreivel, hanem kőkemény horror. A kétségbeesés démonai tűhegyes fogaikkal darabokra tépnek, ha nem nyargalunk elég sebesen előlük. Itt a menedék is veszélyes és a pihenés is borzongással teli. És mind ez megzenésítve... Csakis James Horner-re, vagy John Williams -re kell bízni a zenét. Nekem nagyon tetszik!

skary2015. március 14. 18:49

én is fölijedtem :)