Falanszter

Falanszter

a barlangon innen és túl létezem.

pszeudoálmok a közönyben
és rokkant evangélium
a tetten érő keresztben.
üres templom. köztársaság.
nemtelen nihil a "szeret"-ben.

koccanó vállak erdeje
a felhevült aszfalton,
romhalmazon és szintézisen
megkövesedett korcsokat
teremt, és temet.

éjfélt kocog a villamos,
amíg a neonfény bömböl
az idegrendszer sejtjein,
és csillagrendszert okád
egy zárlatos dinamó.

szilánkok sziszegnek a könnyben,
és felhördül az erény.
gyarló testeket görgettünk
felsült forradalomként,
lábjegyzet az emlékkönyvben.

neosziszifuszok falkája a falanszterben.

2014. május 14. 07:02