Este

Zoltanus•  2019. április 14. 14:14

Este


akár a kecskelábak dobogása,

és egy ismeretlen kéz kopogása,

akár a száraz falevelek ropogása,

és egy sánta ember csoszogása.

akkor este olyan hangos a csend.


az ágyad nemtelen és te meztelen

kergeted a tétova tetveket

szégyentelen elveken és rendeken.

az utcán, a kurvák, ők tudják

mi az, hogy fertelem és mentesen.


befőttes üvegbe rakod és alszol,

míg az álom majszol és hajszol,

már nem forgácsolnak a karcok.

mozdulatlanságba kuporodik benned

az univerzum. ránctalan az arcod.


ilyenkor elszíneződnek a fércek,

és érzed, hogy simulnak a férgek,

amint elhalkulnak a léptek,

de miként emésztenek a képek

a rozsda-ülte csillagfényben?


2019. április 14.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!