Baleset

Baleset

Szeretethiány szülte járvány
tombol a város utcáin,
tüdömet elönti a kátrány.

Ziháló mellkasom összeszorul,
tompa fény hasítja retinám;
sziréna szól szív-fohászomul.

Lassítva az aszfaltra zuhanok,
a képkockák homályosan peregnek;
rettegő, tétova mozdulatok.

snitt

Sötétzöld fűszálak simogatnak
egy friss, napsütötte délutánon,
a madarok énekükkel hívogatnak.

Lombos tölgyfák alatt álmodok,
a zene fülemben dallamosan búg
s egy angyal előttem ácsorog.

Hang nem töri meg a csöndem,
szeméből olvasom a választ
a kérdésemre: teérted jöttem.

vissza

Szívmasszázs: egy, kettő, három!
Élettelen testemért küzdenek,
a múltam most már nem bánom.

2012. szeptember 6. 0:41