Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A rianó valóság határán
Zoltanus 2014. június 8. 15:43
A rianó valóság határán
kommersz karakterek a csigalépcsőn.
random szimbólumok
a meszesfehér sablonakton.
szomjazom az erkölcsi máglyát,
amiben a lopott szavak
homokba rajzolt horogkeresztként
henyélő Krisztust játszanak.
a szőrszálakon sercenő vonó
élettel tölti meg a vásznat.
hanyag Laokoón-csoport a színházban.
egy szál Lucky az ujjaim között,
és magamra borítom a szarkofág
múltba torzult maszkját,
amíg a szaggatott hegedű
beleveszik a rekedt kottába.
dekódolom a felsejlő képkockákat,
amik donorként fellobbantják
a feketefehérből szürkébe málló,
szálkás táncparkettát.
tétován pazarlom a betűket,
hiszen a névtelen költő ihlete
nem más, mint érvágó irónia.
egy levegőtlen kapszulában
önmagam köré gravitálok,
és lenyelem a pirulát.
rajtam röhögnek a logók.
koccannak a szimbiózisban erjedő mondatok.
2014. június 7. 12:04