Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A múzsák szájszaga (ars poetica iii)
Zoltanus 2014. szeptember 18. 09:53
A múzsák szájszaga
(ars poetica iii)
amikor a szent nehezékké vált,
szinesztéziára hangolom az idegrendszerem.
fapados abszurd az anzikszon,
ezen az ingerszegény olajfestményen,
és tépett fecniken koldul a hisztéria
a tintában fürdetett nyaktiló alatt.
a keserédes valóság karcolata az álom,
és amíg a vasútállomás vakolata hullik,
nem tudom, hova futnak a sínek.
sántán menetelek a rímképletek
sustorgós, közhelyes ingoványába,
és ujjaimat, eret szorítva, körbefonják
a búcsúban ki nem mondott szavak.
lehettem volna megfeszített neopilinszky,
de Mefisztóként vonaglok a jegyzetfüzeten.
talán, senki vagyok.
filléres gegek a kockás papíron -
magamnak írtam, mégis, te inhaláltad
minden kétperces szerelmem zanzáját,
de túl sokáig cipeltem a múzsák szájszagát,
így manifesztálódtam egy sosem kanonizált,
rongyos stricivé a költészet tornácán...
...és nem fizetnek a csalfa versek.
majd boldoggá avatnak tétova perceim,
a kereszt árnyéka égeti kacifántos soraimat -
elkárhozom, így is, úgy is:
ripacsként játszom a jóllakottat.
klisé - leprásként leesnek rólam
és görcsösen elmorzsolom a szótagokat;
(megemészted és kihányod)
"halandóból így lettem halhatatlan"
gettóköltőként a flaszteron.
2014. szeptember 18.