A költő ihlete

Zoltanus•  2012. október 25. 15:29

A költő ihlete


Egy szoprán karcolja hallásom,
amott pedig rockzene tombol.
Füstfelhőben úszva vallásom
hirdetem, dohányom a koncom.

Alig szívott bagó a számban,
egy árva szál Lucky Strike.
Rozsdás kulcs a zárban,
ostoba, okoskodó számítás.

Elhajigált papírgalacsinok,
szótagszámhibás rímek,
üzenetrögzítő visszacsipog:
"kiadó elutasított" címmel.

A hamu nő cigarettám végén,
a toll kihullik a kezemből.
Tompa puffanással földet ér,
az ihlet elszáll elmémből.

S mégis verset teremtek,
múzsámat rútul megcsalom.
Írok szintetikus szerelmet,
néha hazudok is, bevallom.


2012. augusztus 24. 20:03

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Carla32012. október 25. 17:48

Szép leírás!

Torpilla31812012. október 25. 15:32

Mint mindenki...és mégis...egyedi...egy...és szép...de mégis fájdalmas...és...és...